Génszerkesztés segíthet a szántóföldi növénytermesztésen
A génszerkesztés látszik hazai szakértők szerint az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítményjavulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége – olvasható az agrarszektor.hu-n.
A szántóföldi gazdálkodás jövedelmezősége az utóbbi években drasztikusan romlott, elsősorban a növények fokozódó időjárási és károsítói kitettsége miatt. Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.
Látványosan, összesen 20-30 százalékkal romlott Magyarországon a szántóföldi növénytermelés jövedelmezősége az elmúlt években – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ehhez a növekvő költségek és a csökkenő felvásárlási árak is hozzájárultak, de a negatív változások jórészt annak tudhatók be, hogy a gazdálkodók csak átlagos terméseket takaríthattak be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a növények időjárással, illetve kártevőkkel és kórokozókkal szembeni kitettsége jelentősen növekedett, így a lehetségesnél jóval kisebb terméseredményekre voltak csak képesek.
Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség helyreállításához arra lenne szükség, hogy a 250-350 ezer forint közöttire tehető mai hektáronkénti árbevételt érzékelhetően növelni lehessen. Ehhez viszont olyan fajták kellenének, amelyek ellenállóbbak a természeti hatásokkal szemben. Ezek gyors és stabil előállításához az elnök szerint ma nem látszik más megoldás, mint a génszerkesztés, amely új géntechnikai eljárásként egyre inkább terjed a világban.
Ma már tudományos körökben általánosan elismerik, hogy a génszerkesztés nem GMO-s beavatkozásnak, hanem úgynevezett precíziós nemesítésnek minősül. A két technológia közötti fő különbséget az jelenti, hogy a GMO-k létrehozásakor idegen géneket építenek be egy-egy élő szervezetbe, míg a génszerkesztés az élőlényeken – haszonnövényeken és haszonállatokon – belül módosítja a genetikai összetételt. Így olyan változásokat (mutációkat) idéz elő, amelyek a természetben maguktól is végbemennének, de létrejöttük sokszor évmilliókig tart, míg a precíziós nemesítési eljárás ezt az időt akár néhány évre rövidítheti.
A génszerkesztés révén egy-két gén átalakításával a szántóföldi növényfajták stressztűrő képessége és betegségekkel szembeni ellenállósága jelentősen javulhat – vélte Petőházi Tamás. Így Magyarországon is el lehetne érni a nyugat-európai termésátlagokat, a hektáronkénti árbevételt pedig a GOSZ kalkulációi szerint akár 100-150 ezer forinttal, vagyis átlagosan 500 ezer forint körüli mértékre lehetne növelni. Ez – a fő haszonnövények mintegy 3 millió hektáros vetésterületével számolva – 300-450 milliárd forintos éves árbevétel-növekedést eredményezne a hazai gazdálkodóknál – húzta alá az elnök.
Mint ismert, Magyarországon Alaptörvény szintű tilalom vonatkozik a GMO-s növények köztermesztésére, de Nagy István agrárminiszter a génszerkesztésről egészen másként nyilatkozott kinevezése előtti mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán. A tárcavezető is úgy foglalt állást, hogy az új eljárást nem GMO-nak, hanem precíziós növénynemesítésnek kell tekinteni, amely „támogatandó, mert egy olyan erőforrást tud számunkra biztosítani, amellyel a jövő kihívásaira, a klimatikus válságra való gyors reakcióra megfelelő választ fogunk tudni adni.”
A miniszteri állásfoglalás megnyithatja az utat a génszerkesztés magyarországi alkalmazása előtt, bár az új technológia elfogadottsága továbbra sem egyértelmű hazai szakmai-politikai körökben. A támogatókkal szemben a génszerkesztést többen változatlanul GMO-s beavatkozásként azonosítják, a biotermelők pedig kifejezetten ellenzik mezőgazdasági felhasználását. Egyes vélemények szerint fennáll a veszélye annak, hogy az új eljárás a genetikai állomány jelentős beszűküléséhez vezethet, ha a köztermesztésben csupán egy-két nagy vállalat néhány precíziós fajtája válna egyeduralkodóvá.
A Magyar Tudományos Akadémia ugyanakkor már tavaly nyilatkozatban egyértelműsítette, hogy a génszerkesztést nem tartja GMO-s eljárásnak. A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a precíziós nemesítés nem vet fel szabadalmi jogi kérdéseket, olcsóbb jellege miatt pedig a kisebb nemesítő cégek számára is elérhető lehet, így nem csökkentené a piacképes fajtakínálatot. Az Egyesült Államokban és Ázsiában ma már hónapról-hónapra jelennek meg precíziós nemesítéssel létrehozott új növényfajták, ezért a módszer támogatói szerint a hazai mezőgazdaságban újabb versenyképességi problémákat vethetne fel, ha az agrárkutatásban, illetve a gyakorlatban az új eljárások nem jelennének meg. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Génszerkesztéssel óvná a csokoládé jövőjét a Mars
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Július végétől módosulnak a nitrátérzékeny területekre vonatkozó előírások
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: nagy szükség lenne további csapadékra
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >További cikkeink
Dr. Pogátsa Zoltán a magyar gazdaság állapotáról: Sem aranykor, sem apokalipszis
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Az euróövezeti GDP 0,1 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző negyedévhez képest
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >KSH: az előző év azonos időszakához mérten 1,0 százalékkal mérséklődött, az előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal bővült az ipari termelés
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >