Generali: letarolták az országot a július eleji viharok

A bejelentések legnagyobb része a hirtelen lecsapó vihar kapcsán történt, ezt követték a villámlás, illetve a jég okozta kárbejelentések. Bár a kárbejelentések még javában érkeznek, és az időjárás sem fordult jobbra, az előzetes becslések szerint a kárkifizetések összege elérheti a 2.3 milliárd Forintot is.

A legtöbb kárbejelentés Pest, Hajdú-Bihar; illetve Csongrád vármegyéből érkezett a biztosítóhoz, az adatok szerint Szeged, Vecsés, Hódmezővásárhely, Hajdúszoboszló és Oroszháza szenvedte meg leginkább a július eleji viharokat.

Az Időkép adatai szerint a viharos széllökések még mindig nem enyhülnek: kedden a Dunántúl déli felén egy zivatarlánc is összeállt, melynek déli részén kialakult szupercella egészen Békés vármegyéig jutott.

Fonyód Várhegyen pedig 116 km/órás, orkán erejű széllökéseket mértek szerda hajnalban.

A lakosság fele már a klímaváltozást tartja az egyik legnagyobb jövőbeli fenyegetésnek

Míg pár évtizeddel ezelőtt pontosan tudni lehetett, hogy milyen körülményekre számíthatunk az adott évszakban, mára ez megváltozott. Árvíz, felhőszakadás, jégverés, fagy, a korábbi évektől eltérő, nagy mennyiségű hó: csak néhány szélsőséges időjárási jelenség, melyek a megnövekedett előfordulási arány miatt már a mindennapi életünkre is kihatással vannak. A kiszámíthatóság az időjárással kapcsolatban megszűnt létezni: a viharok a semmiből csapnak le, és sok esetben nagyon komoly pusztításokat képesek végezni.

Ezen körülmények következtében a társadalom nagy része egyre inkább tart az esetleges elemi károktól, melynek hatására a korábbinál sokkal fontosabbnak gondolják a vagyontárgyak megóvását, biztosítását. A Generali Biztosító 2023-as őszi, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a 18-65 éves hazai lakosság 49%-a gazdasági változás és az infláció után a klímaváltozást, valamint az extrém időjárási körülményeket tartja a legnagyobb jövőbeli fenyegetésnek.

Hogyan előzhetjük meg a károkat?

A legfontosabb, hogy rendszeresen tájékozódjunk az aktuális időjárásról. Ha erős szél várható, az első dolgunk az legyen, hogy bezárjuk az ablakokat és védett helyre visszük a szabadban lévő vagyontárgyainkat, autóval pedig, ha lehet, ne parkoljunk fa alá. Ha vihar is várható, érdemes áramtalanítanunk elektromos eszközeinket: a villámvédelemmel ellátott elosztók is megoldást jelenthetnek, de tartsuk szem előtt, hogy egy közeli villámlás még így is kárt tehet az eszközeinkben a telefon-, internet- vagy tévékábel-csatlakozáson keresztül. Ha kertes házban lakunk, mindig tartsuk tisztán az épület ereszeit és csatornáit, hogy a lezúduló csapadékot megfelelően el tudják vezetni.

Emellett nem csak arra fontos figyelmet fordítani, hogy legyen biztosításunk az ingatlanon, de arra is, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká – legalább évente aktualizáljuk biztosítási szerződéseinket. Ez különösen ajánlott az ingatlanunk esetleges fejlesztését, korszerűsítését, ingóságaink gyarapodását követően, hogy megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. Az egyre kiszámíthatatlanabb természeti katasztrófák és a folyamatosan emelkedő építőipari költségek ugyanis egyre magasabb átlagos kárkifizetéseket eredményeznek.

Akár már a kárfelmérés napján a pénzünkhöz juthatunk

Ha mégis megtörtént a baj és kárunk keletkezett, akár videós kárrendezéssel, egy okostelefon segítségével, bizonyos esetekben márpár perc alatt rendezhető a kár. Vagyonkároknál akár 5-7 perc, míg gépjárműkároknál akár 10-15 perc alatt megtörténik a felmérés, és amennyiben a videóhívás alapján a kár rendezhető, a kárösszeg utalása is megtörténik. A kárfelmérést követő azonnal indított kifizetés tehát már néhány percen belül a bejelentő számláján lehet.

Emellett fontos figyelmet fordítanunk nem csak lakóházunkra, de például a nyaralónkra is: érdemes mielőbb ellenőrizni a nyaralót és az esetleges károkat is, ha pedig károsodott az ingatlan, akkor haladéktalanul jelentsük be a kárt a biztosítóhoz.