A generációváltás a magyar mezőgazdaság kulcskérdése

Európa számos országához hasonlóan Magyarország is évek óta küzd az utánpótlás kérdésével az agráriumban. A fiatalok megszólítása olyan sürgető kérdés, amelyre mielőbb választ kell találni, hiszen évtizedekre meghatározhatja a hazai mezőgazdaság sorsát. Többek között erről is szó volt az Agroinform szervezésében megrendezésre kerülő Mi terem a neten? című konferencián.

Az agrártársadalom előtt álló kiemelkedő fontos kihívás a generációváltás kérdése. A hazai kkv-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét közel egy időben, a rendszerváltást követően alapították, emiatt a vezetőket érintő generációváltás problémája is egy hullámban, a következő öt év során éri el őket. Magyarországon nincs kiépült rendszere és rutinja a családi vállalkozások generációváltásának. Leginkább a tapasztalat, tudás átadása, illetve a gazdálkodói életforma vonzóvá tétele jelent kihívást. A családi vállalkozások esetében a vállalkozás fennmaradása nem csupán üzleti, hanem legalább ugyanolyan mértékben érzelmi kérdés is az alapítók számára.
A Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkárságának munkatársa elmondta “2016-ban a képzettséget tekintve a gazdálkodók csak több mint 3 százaléka rendelkezett felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel, további 10 százalékuknak pedig középfokú szakirányú végzettsége volt
Agrárszakképzés helyzetét illetően a 2016/17-es tanévre 13 százalékkal csökkent az agrárképzésre felvett hallgatók száma a 2014/15-ös tanévhez képest, a csökkenést elsősorban az alapképzésre felvett hallgatók számának drasztikus csökkenése okozta.
A háttérben meghúzódó okok között találni, hogy a diákok csupán 16 százaléka véli úgy, hogy el fog tudni helyezkedni, ha agrár felsőoktatásra jelentkezik. Beszédes adat, hogy a természettudományi végzettségűek mellett az agrár végzettségűek esetében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (2014-ben 6,8%) továbbá, hogy az agrárszektorban elhelyezkedő frissdiplomások havi nettó átlagjövedelménél (2014-ben 149 ezer forint) csak a sporttudományokat tanultak keresnek kevesebbet.
Az államtitkárság munkatársa elmondta, a generációváltást segítik az állam részéről a „Földet a Gazdáknak!“, a kedvezményes finanszírozási programok, de fontosak a közvetlen, vidékfejlesztési és nemzeti támogatások fiatal gazdálkodókat érintő része is. 2015-ös támogatási év után közel 6.700 gazdálkodó kapott fiatal gazdaként hektáronként mintegy 21 ezer forint többlettámogatást a területalapú támogatáshoz kapcsolódóan és 2017 márciusától 37,75 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők, 12,6 millió forintos támogatási összeg elnyerése érdekében. Hitelezés tekintetében is kiemelten kezeli a kormányzat a fiatalokat, az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel esetében például egy lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelő is 15 millió forint kamattámogatott hitelt igényelhet.

A legmodernebb technológiák a fiatalok számára is vonózóvá tehetik a mezőgazdaságot

Bolyki Bence portálvezető szerint az agráriumban is egyre inkább teret nyerő digitalizáció lehet az egyik vonzerő, amely a mezőgazdaság felé fordíthatja a fiatalok érdeklődését.
A fiatal gazdálkodóknak immár sokrétű tudással kell rendelkezniük, az új generációk pedig már nemcsak a termelésben, hanem a tájékozódásban is a legkorszerűbb technológiákra, formákra tartanak igényt. Az agrár szakportáloknak ugyanakkor nemcsak kiszolgálniuk kell a megjelenő igényeket, hanem fel is kell tudni kelteni azokat.
Az Agroinform alapfilozófiája a kezdetektől a folyamatos innováció volt, szem előtt tartva a felhasználók, különösen az új nemzedékek igényeit. A hatékony reagáláshoz egyebek mellett fel kell mérni a generációváltás jelentőségét marketing szempontból. A kihívásokra adandó válaszok számos területet érinthetnek, így például az új generáció esetében megújul a döntéshozatal is, az új nemzedékek számára pedig elengedhetetlen hiteles piacelemzési források nyújtása.
Ugyancsak az igényekre reagált akkor is, amikor a hazai gépészeti cikkek és videós szerkesztőségi tartalmak megjelentetése mellett döntött, vagy helyezett hangsúlyt a magyar piac ajánlatainak megjelenítésére, minthogy – saját statisztikái szerint – a magyar gazda ezt preferálja. De fontosnak tartották azt is például, hogy jelen legyenek az Instagrammon is.
Az infokommunikáció robbanásszerű fejlődése jelentős változást hozott az internetes eszközök használatában is, az asztali gépekről a mobil felé mozdult el a használat, ami az új generációk esetében még markánsabban jelentkezik. A kihívásra a portál több módon is válaszolt.
Tury Anikó, az Agroinform.hu marketingvezetője előadásában megerősítette: a mobil mint a legfőbb online platform a hazai mezőgazdasági szereplők mindennapjainak részévé vált. „Éppen ezért a mezőgazdasági portál már 2014 novemberétől mobilra optimalizáltan is informálja és kiszolgálja látogatóit. Az Agroinform az applikációival a koncentráltabb tartalomfogyasztást, a gyorsabb megjelenítést és a személyre szabottabb felhasználói élményt nyújtja.”
A marketingvezető kitért arra is, hogy az Agroinform.hu változatlan intenzitással halad a hyper-kapcsolatok jövője felé. Kiemelte: a PREGA Konferencia szervezésével célja, hogy a mezőgazdasági IoT megoldásokkal, Big Data adta lehetőségekkel, a precíziós gazdálkodással kapcsolatos legfrissebb információkat átadja.