Gazdasági válság van Kínában, mert nincs infláció

Nemzeti Statisztikai Hivatal pénteki jelentése szerint a fogyasztói infláció májusban továbbra is alacsony maradt, az árak 2,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ami megegyezik az áprilisi rátával. Az évtizedek óta magas infláció továbbra is kínozza az Egyesült Államokat és számos fejlett országot, de Kína a világ legnagyobb gazdaságai között kivételnek számít.

A termelői árindex, amely a gyári árakat méri, 6,4 százalékkal emelkedett, ami az áprilisi 8 százalékos szintről mérséklődött, mivel a nyersanyagárak emelkedése enyhült. A Wall Street Journal által megkérdezett közgazdászok medián előrejelzése 6,3 százalék volt.

Miközben az ukrajnai háború a globális gabona- és energiaárakat felfelé hajtotta, az utazásra és szórakozásra fordított gyenge fogyasztói kiadások segítettek a kínai fogyasztói infláció szinten tartásában – mondta az NBS egyik tisztviselője. Az olyan nyersanyagok, mint a szén és a színesfémek lassuló rallija segített visszaszorítani a gyári inflációt, amely tavaly októberben 26 éve a leggyorsabb ütemben haladt.

Viszont miközben a fél világ ölne az alacsony kínai inflációs szintért, az országban ez most mégis válságot jelent: a koronavírus-járvány miatt sorra döntöttek lezárásokról a legnagyobb ipari központokban és nagyvárosokban. Emiatt nagyon enyhe a fogyasztás, de a gyári és ipari termelés is visszaesett. Mivel a termelőszektorok felől nem kap támogatást a kínai gazdaság, a fogyasztásnak kellene fellendülnie, azonban egyelőre ezt épp a járvánügyi zárlatok akadályozzák.

Mivel az infláció visszafogottnak tűnik, és további koronavírus okozta zárlatok is lehetségesek, közgazdászok azt jósolják, hogy a kínai központi bank rövid távon tovább lazít a monetáris politikán. Az inflációs adatok a vártnál jobb exportadatokat követik, ami azt jelzi, hogy a zárlatok okozta ellátási lánc zavarok enyhültek, mivel az ország az elmúlt hetekben enyhítette az áruk és személyek mozgására vonatkozó korlátozásokat.

A cikk itt folytatódik…