Fürdők a forrásponton – nehéz szezonon van túl a hazai fürdőágazat

17 százalékos visszaesés a járvány előtti szinthez képest

A Magyar Fürdőszövetség 49 fürdő adatait összesítő elemzése szerint a 2025-ös nyári szezonban országosan 5,45 millió látogatót fogadtak a hazai fürdők, ami 17 százalékkal kevesebb a 2019-es, és 10 százalékkal alacsonyabb a tavalyi értékeknél.
Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke szerint „átlagos szezont” zártak az üzemeltetők: a gyenge júliust ugyan erősebb augusztus követte, de az összkép így is elmarad a várakozásoktól.

A visszaesés hátterében több tényező áll: a hűvösebb nyári időjárás, a magas üzemeltetési költségek és a megváltozott fogyasztói szokások egyaránt rontották a teljesítményt.

A külföldiek tartják életben a budapesti fürdőket

A fővárosi létesítmények valamivel kedvezőbb képet mutatnak: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által üzemeltetett strandok és termálfürdők összesen 1,2 millió látogatót fogadtak a nyári hónapokban, 7,6 milliárd forint feletti bevételt generálva.
A növekedés azonban itt is elmaradt a várttól, a vendégkör túlnyomó részét pedig továbbra is külföldiek adják – arányuk a történelmi fürdőkben 83 százalékos volt az év első hét hónapjában.

A legfontosabb küldőországok között az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Államok állnak, de Franciaország és Németország is meghatározó szereplők.

A magyar vendégek ezzel szemben visszafogottabban költöttek: sokan inkább a rövid, egynapos strandolásokat választják, vagy teljesen elmaradnak a szezonról, ami a belépőjegyekből élő fürdők pénzügyi helyzetét érzékenyen érinti.

Az energiaárak továbbra is feszítik a költségvetéseket

Bár számos üzemeltető hajtott végre energiahatékonysági beruházásokat, a fürdők költségoldala továbbra is kritikus.
A Fürdőszövetség elnöke szerint a víz- és csatornadíjak háromszorosára, míg az alapdíjak ötszörösére emelkedtek az energiaválság előtti szinthez képest.
Mindez úgy, hogy az energiaárak – bár mérséklődtek – nem tértek vissza a 2021 előtti árszintre.

A fővárosi fürdők egy része geotermikus energia hasznosításával, illetve a kültéri medencék lefedésével próbálja csökkenteni a veszteséget. A Lukács fürdő például részben megújuló energiával működik, de az ilyen fejlesztések csak hosszabb távon térülnek meg.

Felújítási hullám és új irányok

Budapesten több ikonikus létesítmény is felújítás alatt áll:

• a Gellért fürdő 2025 októberében teljes felújítással, határozatlan időre bezárt,

• a Széchenyi fürdő hároméves rekonstrukciós programja zajlik,

• a Rác fürdő esetében a tavalyi közbeszerzés eredménytelenül zárult, de az épület már a Főváros kezelésében van.

A korszerűsítések célja ma már nem csupán az állagmegóvás, hanem az attrakciófejlesztés és a wellness-szolgáltatások bővítése. Kántás Zoltán hangsúlyozta: „Csak azok a fürdők maradhatnak versenyképesek, amelyek a modern technológiát és a fenntartható energiahasználatot is integrálják.”

Vidéki fejlesztések: túlélés és megújulás kéz a kézben

Sárvár, Zalakaros, Gyula, Bogács, Szentgotthárd és Marcali fürdőiben is zajlanak fejlesztések, többek között energiahatékony rendszerek kiépítése, új medencék és családi zónák kialakítása.
Budapest környékén Leányfalu, Makó, Cegléd és Ráckeve is bejelentett kisebb beruházásokat.

A szövetség elnöke ugyanakkor pozitívumként emelte ki: „ikonikus fürdő bezárására szerencsére nem került sor, a szektor egésze próbál alkalmazkodni a kihívásokhoz.”

A fürdő mint élmény és energiapont

A fürdőzés ma már nem csupán rekreáció, hanem élménygazdasági termék. Az ágazat jövője azon múlik, mennyire tud élményt, egészséget és fenntarthatóságot egyszerre kínálni.
A hazai fürdők számára a 2025-ös szezon egyértelmű üzenetet hozott: a verseny nemcsak a medencék között zajlik, hanem a hatékonyság, az energia és az élmény hármasa mentén.