Fruitveb: kisebb a fagykár, mint kezdetben látszott

Kisebb a fagykár, mint kezdetben látszott, ennek ellenére a magyar gyümölcstermelők áruérték tekintetében rosszabb évre számíthatnak, mint tavaly – hangzott el a Fruitveb magyar zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet és terméktanács ülésén csütörtökön, Gárdonyban.

Mártonffy Béla, a szervezet elnöke hangsúlyozta, „a kezdeti nagy ijedelem után egy kicsit jobbnak tűnik a helyzet”. Tavaly elsősorban az alma károsodott, az idén azonban jóval értékesebb gyümölcsfajták (kajszi, cseresznye, őszibarack és meggy) fagytak el szinte teljesen. Összmennyiség tekintetében ezért kisebb lesz a kiesés, mint tavaly volt, de áruértékben lényegesen rosszabb évre számítanak.

A magyar gyümölcstermelés pozíciójáról elmondta: a jövedelmezőséget és a versenyképességet vizsgálva az európai mezőny alsó harmadában van, annak ellenére, hogy a természeti adottságok kiemelkedőek. Úgy vélte, a felzárkózáshoz leginkább fejlesztésekre és megfelelő fajták alkalmazására van szükség.

„A magyar gyümölcstermés hatvan százalékát adó almának mindössze harmadát termelik korszerű technológiák alkalmazásával, kétharmadát elfogadható vagy alacsony színvonalon. Éppen ezért a fejlesztés kulcskérdés – mutatott rá.

A meggy esetében stabilizálni kell a termésmennyiségeket, és akkor elkerülhető a világpiaci trendek negatív hatásainak begyűrűzése. Hasonló problémákat és lehetőségeket lát az elnök a kajszi, az őszibarack, a szilva, a dió, illetve a cseresznye esetében is.

Csizmadia György alelnök hozzátette, leginkább a technológiai és technikai háttér fejlesztésére kell koncentrálniuk. Az uniós tervezési ciklus végén a pénzügyi források szűkösek, de 2014-től olyan pályázati rendszert szeretnének, amely jelentősen segíti a technológiai fejlesztéseket, másrészt egyszerű ügymenetet garantál.

Az ülés házigazdája, L. Simon László országgyűlési képviselő kiemelte, a magyarországi gyümölcsültetvények nagy része elöregedett. Többségüket a rendszerváltás előtt telepítették, ezért nagyon fontos lenne ezek folyamatos és gyors leváltása. „A gyümölcstermesztés a magyar mezőgazdaság húzóágazata lehet, még akkor is, ha a feldolgozóipar gyakorlatilag megszűnt Magyarországon. Kisebb üzemek létesültek, de ezek felfutásáig, illetve az újak megépüléséig a beszállítói pozícióinkat kell megőrizni mind a német, mind az európai piacon” – mondta. (MTI)