FruitVeb: jót tett a kertészeteknek és a gyümölcsösöknek a csapadék
Jókor jött a mezőgazdaságnak, és így a gyümölcsösöknek is az elmúlt két napban lehullott csapadék, amely részben pótolta a talaj hiányzó nedvességtartalmát, a hó pedig csak kisebb károkat okozott, mivel a hőmérséklet nem csökkent 0 Celsius-fok alá – mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke csütörtökön az MTI-nek.
Az országban 30-60 milliméter csapadék hullott 2-3 nap alatt, amire nagy szükség volt a kertészetekben és a gyümölcsösökben is, mivel a talajból 80-100 milliméternyi csapadéknak megfelelő mennyiségű víz hiányzott. A napokban mintegy 3-4 hétre elegendő mennyiség hullott – tette hozzá.
A FruitVeB elnökének ismertetése szerint az ágazatban évente átlagosan mintegy 20-30 milliárd forint kárt okoznak a tavaszi fagyok, és mintegy 15-25 milliárd forintnyit a jégverés, a csapadékhiány – az aszály – okozta kiesés azonban jelentősebb, minimálisan 40 milliárd forint évente. Öntözéssel ugyan lehetne mérsékelni a károkat, de ezt a szakember szerint az átláthatatlan és bürokratikus vízjogi szabályozás és az is nehezíti, hogy nagyon nehéz vízjogi engedélyhez jutni.
„A kertészek érdekeit szinte teljesen figyelmen kívül hagyó szabályozási környezet ellehetetleníti az öntözni szándékozó kertészeket és gyümölcstermesztőket, a legprofibban működtetett gazdaságokat teszi tönkre, amelyek magas színvonalú öntözéses gazdálkodást folytatnak” – fogalmazott.
Ledó Ferenc elmondta: Magyarországon a termőterület mintegy 2 százalékát – 90-100 ezer hektárt – öntöznek a gazdálkodók, a zöldségfélék termőterületének 65-70 százaléka, míg a gyümölcsültetvényeknek 15-20 százaléka öntözhető.
A FruitVeB és az Alma Terméktanács (Ékasz) legutóbbi közös állásfoglalásában fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet, mivel a nem gazdabarát öntözési feltételek miatt sok ezer zöldség- és gyümölcstermelő hagyhat fel a termeléssel – figyelmeztetettek. Ez pedig nemcsak kevesebb árut jelenthet a piacon, hanem 10 ezer munkahelyet is veszélyeztet az ágazatban. Veszélybe kerülhet a belföldi piac ellátása és csökkenhet az export-árualap is. Emellett öntözés nélkül a gazdák a feldolgozóipart sem tudják ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaggal – sorolták. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >A Magyar Marketing Szövetség a szakma utánpótlásáért
A Magyar Marketing Szövetség aktívan tesz a szakma jövőjéért, ezért…
Tovább olvasom >