FruitVeB: a tavaszi fagy legjobban a kajszibarackot sújtotta
A tavaszi fagy a legnagyobb mértékben a kajszibarackot károsította, a becslések szerint a jelentős rügykárok miatt idén csak viszonylag gyenge, 10-20 ezer tonna közötti termésre lehet számítani – közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcsfőbizottságának elnöke az MTI érdeklődésére.
Apáti Ferenc elmondta, hogy a korábbi években volt, hogy 40 ezer tonnát is elért a kajszibaracktermés, de például 2012-ben a tavaszi fagykárok miatt csak 10 ezer tonna termett. Az idei március elejei lehűlés miatt a Budapest-Hódmezővásárhely vonaltól délre és nyugatra fekvő területeken a korai, júniusi érésű fajtáknál alacsony, a késői fajtáknál pedig közepes terméshozam várható.
A Budapest-Hódmezővásárhely vonaltól északra és keletre – a jelenlegi állapot szerint – érdemi kárt nem szenvedtek, ezért azokon a területeken jó lehet a termés – mondta.
Ennél pontosabb becslésre csak a virágzás, illetve a fagyveszélyes időszak lezárulta után, május közepén lesz lehetőség, mivel kiszámíthatatlan a kinyíló virágok életképessége és a későbbi tisztuló gyümölcshullás mértéke – tette hozzá.
A szakember rámutatott arra is, hogy az őszibaracknál is hasonló a helyzet, de valamivel jobbak a kilátások.
Egy kedvező időjárású évben 60 ezer tonna őszibarack terem az országban, a legrosszabb évben, szintén 2012-ben 10-12 ezer tonna volt a termés, amely idén 15-30 ezer tonna között mozoghat. A márciusi fagyok nem okoztak érdemi rügykárt az almánál és körténél, amelyek akár nagyon jó termést is hozhatnak – mondta.
Tájékoztatása szerint a meggy, a cseresznye és a szilva korai fajtáinál 10-40 százalék közötti rügykárt mértek, de a virágrügyek maradék 60-90 százaléka még elegendő lehet egy teljes terméshez is, ha a következő hetekben, a virágzás és terméskötődés alatt kedvezően alakul az időjárás.
Megjegyezte, hogy a téli és kora tavaszi bőséges csapadék-ellátottság a gyümölcsültetvényekben érdemi kárt nem okozott, a szakértő mindezt a talaj vízkészletének feltöltődése miatt előnynek tartja.
Magyarországon az átlagos gyümölcstermés évente 850-900 ezer tonna, amelyből 80-85 milliárd forint árbevétele származik a termelőknek. A szövetség előzetes adatai alapján a tavalyi gyümölcstermés 750 ezer tonna volt, 2016-ban pedig 830 ezer tonna. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a termelési érték 2016-ban 79 milliárd forint volt, ez a múlt éven 10 százalékkal lehetett magasabb a megemelkedett értékesítési árak miatt – közölte Apáti Ferenc. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: tovább töltődnek a talajok
A talajok felső fél méteres rétege csaknem országszerte sok nedvességet…
Tovább olvasom >Agrárkamara: élénkül a kereslet a dió iránt, nőtt az ültetvények nagysága
A dió, a karácsonyi bejgli, a zserbó és a hókifli…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >