FruitVeB: a sok eső növeli a növényvédelmi kiadásokat
A gyümölcsösökben néhány ezer hektáron okozott károkat a hétvégi vihar, a jelentősebb zöldségtermesztő körzetekben azonban szerencsére kisebb mértékben pusztított, a Dunától keletre azonban a nagy mennyiségű eső miatt intenzívebb növényvédelemre, így magasabb költségekre számíthatnak a termesztők – közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel.
Apáti Ferenc kiemelte, hogy a vasárnapi zivatarok elsősorban Pest, Bács-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs és Borsod megyében jártak heves esőzéssel, helyenként jégesővel.
A jelentősebb zöldségtermesztő körzetekben országos viszonylatban is jelentős terméskiesést okozó jégverés nem volt, ugyanakkor ahol 40-70 milliméter csapadék esett, ott a meleg, párás időjárás növeli a gombafertőzés veszélyét, és minőségi veszteségeket okozhat. A vihar a hajtatott zöldségtermesztő berendezésekben (fóliasátrak, üvegházak) nem okozott károkat.
Elmondta, hogy Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termesztenek zöldséget szabadföldön. A termőfelület 40 százalékát, 35 ezer hektárt a csemegekukorica adja, a betakarítási munkálatok itt még nem kezdődtek el, ugyanakkor a mintegy 15-20 hektáron termesztett zöldborsó betakarítása a vége felé jár, ami a sok eső miatt kissé megcsúszhat. A viharos időjárás kisebb gondokat okoz a káposzta-, saláta- és hagymafélék, valamint a gyökérzöldségek esetében, de a paprika- és paradicsomféléknél növelte a gombabetegségek kockázatát.
A magyar gyümölcstermő terület 80 százaléka Pest, Bács-Kiskun megyében és az észak-keleti régióban van, azokon a területeken, ahol vasárnap heves esőzések, jégverések voltak. A zivatarok ezeken a helyeken néhány ezer hektárt sújtottak.
A viszonylag rövid idő alatt lehullott sok csapadék a később érő gyümölcsfajoknál – alma, körte, szilva – közvetlenül nem okozott károkat, ugyanakkor a növényvédelmi költségeket emeli.
A cseresznyénél és a meggynél nőtt a repedés kockázata, vagy az arra kevésbé érzékeny fajták termése puhulhat, így szállíthatóságuk és feldolgozhatóságuk romlik – tette hozzá az alelnök. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: tovább töltődnek a talajok
A talajok felső fél méteres rétege csaknem országszerte sok nedvességet…
Tovább olvasom >Agrárkamara: élénkül a kereslet a dió iránt, nőtt az ültetvények nagysága
A dió, a karácsonyi bejgli, a zserbó és a hókifli…
Tovább olvasom >További cikkeink
NGM: a kormány teljesítette vállalását, 2024-ben 3,7 százalékra mérséklődött az infláció, ami 2025- ben még tovább, 3,2 százalékra csökken
A kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten…
Tovább olvasom >KSH: decemberben 4,6 százalékkal, 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az árak az előző évi azonos időszaki értékeket
2024. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >A Shell Hungary felmérése új trendeket mutat a digitális vásárlás terén
Az okostelefonok mindennapi életünk szerves részévé váltak, a Shell Hungary…
Tovább olvasom >