Friss mosási körkép: nem bízunk a hideg mosásban

A P&G reprezentatív felmérése szerint a fogyasztók több mint fele (57%) még a hétköznapi ruháit is 40 fokon mossa, a válaszadók egyötöde (21%) pedig 50 °C vagy annál magasabb hőfokon. A törölközők és ágyneműk esetében ez az arány még magasabb, előbbit a háziasszonyok 53 százaléka, utóbbit 46 százaléka mossa 50 °C vagy annál magasabb hőmérsékleten. A 40 fok helyett 30 fokos vízben történő mosás ugyanakkor az Energy Saving Trust kutatása szerint jelentős (57%-os) energiamegtakarítást eredményez, emellett hozzájárul a mosott ruhák formájának és színének megőrzéséhez, hosszabb élettartamához is, és nem utolsó sorban számottevően csökkenti a mosási folyamat ökológiai lábnyomát is. Ennek ellenére a felmérés szerint a háziasszonyok mindössze 14,8 százaléka mos 30 fokon, és még a hétköznapi ruhák esetében csak alig több mint egyötödük (22%) használja a hidegprogramot. Ez nemcsak hazai jelenség, és mivel a mosás szénlábnyomának közel 60 százaléka felhasználói fázisból származik, főként a víz melegítéséből, a P&G évek óta széleskörű fogyasztói edukációt folytat világszerte számos márkájának közreműködésével annak érdekében, hogy ösztönözze az hidegebb mosási hőmérsékletre való váltást, amely jelentősen csökkenti a háztartások energiafogyasztását és ökológiai lábnyomát.

Sokat mosunk

A lakosság 90 százaléka saját maga is szokott mosni, kevesen vannak, akikre más mos, közöttük is felülreprezentáltak a férfiak és az 50 év felettiek. A háztartások kétharmada heti egynél többször mos, több mint ötöde (21%) pedig heti 4 vagy több alkalommal, és az egyedül élőknél sem ritka, hogy heti egynél több adagot tegyenek mosógépbe (32%). A három vagy több fős háztartásoknál általánosnak mondható a heti legalább 3-4 adag mosás (75%).

Legyen minél hatékonyabb!

A mosószer vásárlásánál a fogyasztók legfontosabb szempontja a hatékonyság és az ár-érték arány, ezt követi az illat, amely inkább a fiatalabbak (18-29 éves korosztály) számára fontos tényező. A fenntarthatóság a negyedik a sorban, ez a megkérdezettek több mint felének (52%) számít, és a felmérés szerint erre is a fiatalabbak figyelnek jobban. A vásárlók nagyobb része nem márkaorientált, 57 százalékuk állította, hogy teljesen mindegy, vagy nem fontos számára a mosószer márkája.

A fogyasztók átlagosan négyezer forint körül költenek mosószerre vásárlásaik során, a legtöbben (43%) 2000-4000 forint, a vásárlók egyharmada (31%) pedig 4000-6000 forint kiadással számol.

A legelterjedtebb a folyékony mosószer, a lakosság kétharmada szokott ilyennel is mosni, míg mosókapszulát és mosóport egyaránt a háztartások 28 százaléka használ. A mosókapszulák ugyanakkor bizonyítottan hatékonyak alacsony hőmérsékleten és rövid mosási cikluson is, emellett néhány márka, mint az Ariel POD már újrahasznosítható papírcsomagolásban kapható, ezért fenntarthatóbb a műanyag flakonos folyékony mosószereknél. 

Az Ariel mosókapszulák tavaly elhagyták a műanyag csomagolást, és azóta teljesen újrahasznosítható kartondobozban kaphatók. Ez a fejlesztés idén két újabb szakmai elismerést kapott: elnyerte az Effekt 2030 díját Zöld egyensúly kategóriában, és másodjára – most az innovatív környezetbarát csomagolás miatt – is megkapta a Fenntarthatóság Szimbóluma díjat. A megújult csomagolás FSC tanúsítvánnyal rendelkezik, és legalább 70 százalékban újrahasznosított rostokból készül, így könnyen hozzáadható az otthon gyűjtött szelektív papírhulladékhoz. A doboz fedelén elhelyezett tapintható jelölőkód a látássérült vásárlókat segíti, a Navilens QR kód pedig a telefonra tölthető alkalmazással beszkennelve hallhatóan (audio módban) beolvassa a termék leírását, valamint megjeleníti annak nagy méretű betűkkel leírt szövegét. A NaviLens kódot egy brit start-up cég fejlesztette ki, és már eddig is számos vak és gyengénlátó fogyasztónak nyújtott nagy segítséget.