Friss elemzés: 15,6%-ra ugrott az infláció, az élelmiszerárak várakozás felett nőttek

A maginfláció messze felülmúlta a várakozásokat

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt meredeken, 13,4%-ra emeljük az idei, valamint 11,9%-ra a jövő évi átlagos inflációs várakozásunkat. Az inflációt további 4-5 százalékponttal emelheti, ha teljesen eltörlik az egyes élelmiszereket, valamint üzemanyagokat érintő árkorlátozásokat, ami idén 14,3%-os, jövőre pedig 14%-os átlagos inflációt eredményezhetne. Az árkorlátozások eltörlése ugyanakkor az infláció gyorsabb csökkenéséhez is vezethetne (igaz, jóval magasabb szintről), amennyiben az érintett termékek ára csökken.

Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése.

A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése ellensúlyozza. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.

Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyag, és energiaárak másodkörös hatásai is, az újranyitás utáni felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tudott követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, az inflációs várakozások emelkedése, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenik, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig  jelentős mértékű drágulást okoz.

A következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 22%-ot, a háztartási energiaárak átlagos fogyasztás alatti befagyasztása nélkül pedig meghaladná a 25%-ot. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzött meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapokban 19% közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-70%-kal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban.

A búzaárak tavaszi emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó azonban csak egyes termékekben, szolgáltatásokban korlátozottan jelenhet meg, így csak minimálisan befolyásolhatják az inflációt, bár a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülhetnek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 30,9%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak augusztusban 17,4%-kal nőttek. A baromfihús árak 40,4%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 44,3%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 25,3%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 23,5%-kal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tej ára 35,7%-kal, az étolaj ára 5%-kal, a liszté 23,1%-kal, a cukoré 9,3%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A tojás ára 42%-kal, a margariné 66,9%-kal emelkedett. Augusztusban a kenyér 64,3%-kal, a péksütemények 45,4%-kal, a száraztészta  57,9%-kal, az édesipari lisztesáruk 40,4%-kal drágultak, míg a gyümölcsök árai 11%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 22,7%-kal, az éttermi étkezésé 22,6%-kal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 13,1%-kal, ezen belül a dohányáruké 11,6%-kal, a szeszes italoké 15,5%-kal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 5,5%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 14,8%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 19,9%-os emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,3%-kal, a konyhabútorok 20,9%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak.

Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 17,9%-kal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 2,1%-kal nőttek, a szén (15,8%), a tűzifa (11%) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 11,9%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 6,2%-os volt az üzemanyagárak plafonja miatt (a céges személygépkocsik számára megszűnt hatósági árak csupán 0,3%-kal növelték egy hónap alatt az üzemanyagárakat, így nem volt érdemi befolyása az inflációra), de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 26,7%-ra, valamint az állateledeleké 40,3%-ra.

Érdemben, 20% felett drágultak a háztartási vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek,  a testápolási cikkek, valamint 18% felett a tanszerek, írószerek is. 7,7%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 13,5%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 12,5%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 21,7% volt, a háztartási szolgáltatásoké 19,2%, a járműjavításé pedig 18,1% volt.

GWC