Forró helyzetben az indiai teaipar: klímaváltozás és költségnyomás sújtja a piacot

Klímaváltozás az ültetvényeken

Különösen az észak-keleti Asszám tartományban érződik a klímaváltozás hatása: a második, legértékesebb szüretet gyakran hőhullámok és kiszámíthatatlan esőzések sújtják. Az elmúlt száz évben csökkent a régió csapadékmennyisége, emelkedett az átlaghőmérséklet, ami kedvez a kártevőknek, és rákényszeríti a gazdákat az eddig szokatlan öntözés bevezetésére.

A betakarítás rövidülése szűkíti a kínálatot, a tea ára egyre ingadozóbb. A munkások, főként nők, a forróságban gyakran rosszulléttel küzdenek, a feldolgozóüzemekben pedig félóránként szünetet kell tartani a hőguta elkerülésére. Az alkalmazkodási lépések – korábbi metszés, komposztgödrök, fokozott növényvédelem – tovább növelik a költségeket, miközben a gyarmati időkből származó idős teacserjék cseréje forráshiány miatt sok helyen elmarad.

Belföldi fogyasztás előretörése

A teaipar közel kétszáz éves indiai története fordulóponthoz érkezett. A belföldi kereslet az elmúlt tíz évben 23 százalékkal nőtt, miközben a termelés nem tud lépést tartani. Az export visszaesése mellett már az import is napirendre került, ami szimbolikusan is mutatja a szektor feszültségeit.

Nem csak India érintett: Kenya és Srí Lanka ültetvényeit is sújtják a klímaváltozás következményei. A globális kínálat szűkülése végső soron áremelkedést hozhat, de a fenntarthatósági problémák és a dolgozók megélhetésének bizonytalansága továbbra is súlyos kihívást jelent a teljes ágazat számára.