Formálható jövő – Frankó Csuba Dea a Trade magazin Inno d’Or konferenciáján

A cikk a Trade magazin 2025/8-9. lapszámában olvasható.

Frankó Csuba Dea
jövőkutató

Az Innovációk Napja konferencia nyitóelőadásában Frankó Csuba Dea azt mutatta be, hogyan integrálható a jövőkutatás a vállalati döntéshozatalba. A participatív megközelítés lényege, hogy a technológiai, társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerekben zajló változások gyenge jeleit időben azonosítva olyan szcenáriók építhetők, amelyek nemcsak a versenyképességet, hanem a hosszú távú fenntarthatóságot is szolgálják. A mesterséges intelligencia ebben kulcsszerepet játszik: prediktív modellezéssel és szimulációval támogatja a stratégiai gondolkodást, és segít elkerülni, hogy a vállalatok csak alkalmazkodjanak a jövőhöz – ahelyett, hogy alakítanák azt.

Gyenge jelek, erős irányváltások

A jövőkutatás alapja a változások gyenge jeleinek – azaz a még alig észlelhető, de ismétlődő mintázatoknak – azonosítása. Ezek nemcsak a technológiai fejlődésből, hanem a társadalmi, gazdasági, környezeti és politikai rendszerek mélystruktúráiból is érkezhetnek. Frankó Csuba Dea hangsúlyozta: az ilyen jelek radikális fordulópontokat jelezhetnek előre, különösen, ha több szakterület trendjei metszik egymást. A mesterséges intelligencia abban segít, hogy e szignálokhoz prediktív valószínűségeket rendeljünk – ezzel alapozva meg azokat a szcenáriókat, amelyek már stratégiai súllyal értelmezhetők.

Egy konkrét példa is elhangzott: a Fülöp-szigeteki innovációs projekt során egy élelmiszeripari és egy energetikai probléma kereszteződése hozta el a megoldást. A holding egyik üzletága szójaliszt és halliszt drágulásával, a másik pedig jelentős CO2-kibocsátással küzdött. A két válsághelyzet metszéspontján, jövő­kutatási elemzés és AI-támogatott döntéshozatal nyomán, olyan baktériumkultúrát fejlesztettek, amely tisztított szén-dioxidból állít elő teljes értékű takarmányfehérjét.

A jövőkutatás három iránya: elképzelhető, valószínű és kívánatos forgatókönyvek. A stratégiai döntések ott kezdődnek, ahol ezek találkoznak

Piacképes válasz a jövőből

Ez a típusú rendszerszintű gondolkodás tette lehetővé, hogy a problémából piacképes és fenntartható innováció szülessen – egyszerre reagálva mezőgazdasági és környezeti kihívásokra, miközben új piacot is teremtett. A példa jól mutatja: a jövőformáló innováció nem cél, hanem következmény – ha megfelelő kérdéseket teszünk fel időben. A gyenge jelek azonosítása nemcsak stratégiai szcenáriók alapja, hanem üzleti szempontból is kritikus eszköz.

Azok a vállalatok, amelyek ezeket a diszkrét, de ismétlődő mintázatokat időben felismerik, képesek előbb reagálni újfajta fogyasztói attitűdökre, szabályozási trendekre vagy versenytársi mozgásokra. A jövőkutatás tehát nem csupán inspiratív gondolkodási gyakorlat – hanem konkrét versenyelőnyt kínáló, adatvezérelt piacismereti módszertan. Ezért is fogalmazott úgy az előadó: aki a gyenge jeleket időben felismeri, és képes strukturált módszertannal összekapcsolni őket, az olyan lehetőségeket is észrevesz, amelyek mások számára még láthatatlanok.

A jövő nem egy, hanem sok

A jövőkutatás nem egyetlen jövőre készít fel, hanem különböző lehetőségek mentén épít szcenáriókat: elképzelhető, valószínű és kívánatos jövőképeket. Frankó Csuba Dea előadásában bemutatta azt a keretrendszert, amely e szcenáriók összeállítását és értékelését szolgálja. A módszer lényege, hogy a változási mintázatok alapján felépített jövőképek közül tudatosan válasszuk ki, melyik irányba szeretnénk haladni, majd erre alapozva alakítsuk ki az innovációs portfóliót. Ez a backcasting logika – vagyis a jövőből visszatekintve építkezés – hatékonyabb iránytű a stratégiai tervezésben, mint a múltbeli adatokon alapuló előrejelzés.

A jövőkutatás különösen akkor válik hatékonnyá, ha nem csupán a lehetőségek körvonalazását segíti, hanem a döntéshozatalt is orientálja. Frankó Csuba Dea szerint ezért van kulcsszerepe annak, hogy a vállalatok a stratégiai tervezés során ne csak valószínű, hanem kívánatos jövőképek mentén gondolkodjanak – vagyis olyan irányokat válasszanak, amelyek nemcsak üzletileg racionálisak, hanem társadalmilag és környezeti szempontból is fenntarthatók.

A jövőkutatás kihívásai

A jövőkutatás egyik legnagyobb akadálya maga az emberi elme – mutatott rá Frankó Csuba Dea. Mivel agyunk alapvetően a túlélésre és a múltbeli mintázatokra épít, nehezen tudunk elképzelni gyökeresen új, alternatív jövőképeket. Erre világít rá az a technológiai visszatekintés is, amely szerint a Compaq 1997-ben piacra dobott Palm Pilotja ugyanazt az ötletet hordozta, mint az évtizeddel később megjelent iPhone – mégsem vált sikeressé, mert a piac és az ökoszisztéma még nem volt rá felkészülve. Ugyanakkor az iPhone megalkotói sem látták előre a TikTok jelenséget: a technológiai áttöréseket követő társadalmi és fogyasztói reakciók gyakran kiszámíthatatlanok.

Éppen ezért van kulcsszerepe a mesterséges intelligenciának a jövőkutatásban. Az AI-rendszerek képesek különböző fogyasztói perszónákat – ún. AI agenteket – szimulált környezetben viselkedésmodellezésre használni, így előre tesztelhetők a jövőbeli piaci forgatókönyvek. A fejlett algoritmusok, mint például a Google AlphaFold, már a biológiai evolúciót is képesek modellezni, előre jelezve például egy-egy diéta vagy életmód hosszú távú egészségügyi hatásait. Az AI tehát nemcsak adatot elemez, hanem a stratégiaalkotás legkorábbi fázisában támogatja az értelmes irányok kijelölését – különösen ott, ahol az emberi képzelet már korlátokba ütközne.

Az AI-alapú evolúciós modellezés lehetővé teszi, hogy különböző étrendek és életmódok hosszú távú biológiai hatásait is vizsgáljuk – támogatva a preventív egészségügyi és élelmiszeripari innovációkat

Személyi jövőkutatók és cselekvő algoritmusok

A mesterséges intelligencia fejlődése már túlmutat az elemzésen és modellezésen – ma már döntéseket is képes meghozni és cselekvéseket végrehajtani. Frankó Csuba Dea előadásában hangsúlyozta: a generatív AI-t működtető nagy nyelvi modelleket (LLM) hamarosan felváltják az ún. Large Action Modellek (LAM-ek), amelyek nemcsak kérdésekre válaszolnak, hanem folyamatokat is képesek önállóan irányítani. A jövőben minden vezető rendelkezhet majd egy személyi jövőkutatóval – olyan mesterségesintelligencia-alapú asszisztenssel, amely az adott iparág jövőképeit szintetizálva támogatja a stratégiai döntéseket.

Ez a szemlélet már ma is működő prototípusokban ölthet testet. Frankó csapata például kifejlesztett egy AI-alapú virtuális munkatársat, aki nemcsak a céges transzformációs folyamatokban vett részt, hanem élő konferencián reagált interakciókra, sőt, nem tanított idegen nyelven is képes volt megszólalni – például szebuánóul. Az ilyen példák világossá teszik: az AI nem a munkahelyek ellenfele, hanem az emberi gondolkodás kiterjesztése lehet. Az új korszak nyertesei azok lesznek, akik nemcsak eszközként tekintenek rá, hanem stratégiai partnerként vonják be az innovációs gondolkodásba.

Frankó Csuba Dea előadásának központi üzenete az volt: a jövőt nem túlélni kell, hanem tudatos döntésekkel alakítani – olyan döntésekkel, amelyek nemcsak technológiailag megalapozottak, hanem értékalapúak is. A vállalati vezetők számára ez azt jelenti, hogy a termékfejlesztési és innovációs döntések mögé kívánatos jövőképeket kell állítani – olyan irányokat, amelyek társadalmi és környezeti szempontból is fenntarthatóak. A mesterséges intelligencia és a jövőkutatás ebben stratégiai eszköz: nem helyettesíti az emberi felelősséget, de lehetővé teszi, hogy a lehetséges jövőkből azt válasszuk, amelyben élni is érdemes.