Fontosabbá vált a magyar eredet

A fogyasztók első és legfontosabb elvárása az élelmiszerekkel szembeni jó minőség, derült ki a GfK Hungária Étkezési szokások felmérésének 2007. évi adataiból. E tekintetben számottevő változás nem volt tapasztalható a legutóbbi, 2005-ös felméréshez képest.A legfrissebb, 2007. évi felmérés eredményei szerint a magyar fogyasztók számára élelmiszer-vásárláskor legfőbb kritérium (4,6-os átlaggal) a kiszemelt áru jó minősége. A fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy az üzletek polcain sorakozó termékek minőségében jelentős különbségek adódhatnak. Fontos ki­emelni, hogy a megkérdezettek – kortól és nemtől függetlenül – manapság már nem feltétlenül az olcsóságot (átlag: 3,6) részesítik előnyben, sokkal fontosabb kritérium számukra – a két évvel ezelőttiekhez hasonlóan – az, hogy a megvásárolni kívánt élelmiszer ára és minősége összhangban legyen, azaz, hogy a termék „megérje az árát” (átlag: 4,4).
A kutatási eredmények szerint élelmiszer-vásárláskor a vevők a korábbiaknál tudatosabban keresik a magyar eredetű áruféleségeket. Ennek oka részben az lehet, hogy vélhetően a rövidebb szállítási időnek köszönhetően az élelmiszer frissebb marad, illetve az elmúlt időben megfigyelhetünk egyfajta tudatosodó vásárlói szemléletet, amely előnyben részesíti a hazai gazdaság termékeit. A kiszemelt élelmiszer külföldi eredetének fontossága közel gyenge osztályzatot kapott (átlag: 1,8).

Mesterséges ellenérzések
Az egészségtudatosság jegyében közel azonos mértékben tartják szem előtt honfitársaink azt, hogy a megvásárolt élelmiszer „tartósítószer nélküli legyen” (átlag: 3,5), „mesterséges ízesítőanyagok nélküli legyen” (átlag: 3,6) és „mesterséges színezék nélküli legyen” (átlag: 3,5). Az alacsony zsírtartalom (átlag: 2,7), alacsony kalóriatartalom (átlag: 2,5) és az alacsony szénhidráttartalom (átlag: 2,5) ugyanakkor a kevésbé fontos szempontok közé sorolódott. Mi több, mindhárom utóbb említett szempont jelentősége csökkent a két évvel ezelőttiekhez képest, ezekre a kritériumokra tehát kevesebben figyelnek oda. Megállapítható ugyanakkor, hogy ez a hat szempont az, amely a nemek szerint leginkább megosztja a válaszadókat – az alakjukkal, megjelenésükkel talán többet foglalkozó hölgyek részéről ezek a kritériumok lényegesen nagyobb odafigyelésre számíthatnak, mint a férfiak oldaláról.
Az, hogy egy termék biominőségű legyen, szintén nagyobb arányban a nők elvárása, de az ő részükről is a fontossági sorrend hátulsó traktusába szorult ez a szempont.

Az élelmiszer-vásárlás kritériumainak
osztályzata az összes megkérdezett körében,
egytől ötig terjedő skálán, ahol 1=egyáltalán
nem fontos és 5=nagyon fontos
Totál Férfiak Nők
Jó minőségű legyen 4,6 4,6 4,6
Megérje az árát 4,4 4,3 4,4
Magyar eredetű legyen 3,8 3,8 3,8
Mesterséges ízesítőanyagok nélküli 3,6 3,4 3,8
legyen
Mesterséges színezék nélküli legyen 3,6 3,3 3,8
Tartósítószer nélküli legyen 3,5 3,3 3,8
Olcsó legyen 3,5 3,5 3,7
Ismert márkájú termék legyen 3,4 3,4 3,4
Környezetbarát csomagolása legyen 3,1 2,9 3,3
Alacsony zsírtartalom 2,7 2,4 3,1
Alacsony szénhidráttartalom 2,6 2,2 2,8
Alacsony kalóriatartalom 2,5 2,2 2,7
Vonzó csomagolás 2,5 2,5 2,7
Biotermék legyen 2,3 2,1 2,4
Külföldi eredetű legyen 1,8 1,8 1,9
Forrás: GfK Hungária, Étkezési szokások 2007

Tolódó főétkezés
A tanulmányból arra is fény derül, hogy minden második honfitársunk napjában háromszor étkezik. A naponta négyszer vagy annál gyakrabban étkezők aránya folyamatosan növekszik (jelenleg 37 százalék), ami arra enged következtetni, hogy a köztes étkezések és a snackfogyasztás jelentősége egyre nő.
A főétkezések közül továbbra is az ebéd az, amelyet a többség nem hagy ki, bár jelentősége 2005-höz képest jelentősen csökkent a vacsorát előnyben részesítők javára. Míg 2005-ben a megkérdezettek 72 százaléka ebédelt és 28 százaléka tartotta a vacsorát főétkezésnek, ez az arány 2007-ben 64 és 36 százalékra változott. A 2005. évvel összevetve többen vannak azok, akik soha nem reggeliznek (9 százalék), így munkába is általában üres gyomorral érkeznek. A többség – 53 százalék – továbbra sem tízóraizik soha, ellenben 2 százalékponttal nőtt a mindennap tízóraizók hányada. A legtöbben (66 százalék) továbbra is mindennap meleg ebédet fogyasztanak – a hideg ebéd népszerűsége lényegesen kisebb.
A köztes étkezések közül az uzsonna a tízóraihoz hasonló adatokat mutat: 9 százalék az, aki mindennap uzsonnázik, 37 százalék alkalomszerűen és 54 százalék soha. A meleg vacsorát fogyasztók aránya a többi fő- és köztes étkezéshez képest változott a legnagyobb mértékben. A 2005-ben mért 27 százalékhoz képest idén már 31 százalékot ért el azok aránya, akik mindennap meleg vacsorát esznek; 58 százalékról 56 százalékra csökkent a meleg vacsorát alkalomszerűen és 15 százalékról 13 százalékra a meleg vacsorát soha nem fogyasztók aránya.