Folytatódhat jövőre a hitelezés fellendülése?

Az infláció és a hitelkamatok szárnyalása, valamint a gazdasági kilátások jelentős romlása miatt 2023-ban nagyon komoly mértékben visszaesett a magyar lakosság hitelkereslete. A legjelentősebb lakossági hitelterméknek számító lakáscélú hitelekből például mindössze feleannyira (595 milliárd forintra) szerződtek az ügyfelek a hitelintézetekkel, mint 2022-ben (1195 milliárd forint). Ez a nagymértékű visszaesés csak azért nem vezetett a hitelállomány csökkenéséhez, mert részben óvatossági, részben jól felfogott anyagi érdekből a tőketörlesztések intenzitása is mérséklődött, miután az előtörlesztések korábban jellemző hányada a töredékére csökkent. 2024-ben azonban, bár a gazdasági teljesítmény negyedévről negyedévre elmaradt a várakozásoktól, a lakosság hitelek iránti kereslete váratlan gyorsasággal épült vissza. A már említett lakáscélú hitelekből például az első három negyedév folyamán több mint 1000 milliárd forintra kötöttek szerződést a hitelintézetek az ügyfelekkel, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 120%-os növekedés, és minden esély megvan arra, hogy év végig akár a 2021. évi 1300 milliárd forintos rekordot is megdöntse az új szerződések volumene.

Közel a történelmi rekord

Fel lehet vetni, persze, hogy ehhez a növekedéshez sokat tehetett hozzá az éppen 2024 elején bevezetett CSOK Plusz, hiszen ennek keretében a korábbi államilag kamattámogatott konstrukciókhoz képest jóval nagyobb hitelösszegek váltak elérhetővé. Ez természetesen így is van, ugyanakkor az új szerződéses volumen erőteljes növekedése nem korlátozódott a jelzáloghitelek piacára, hanem a fogyasztási hitelek körében is megjelent: a személyi hitelek esetében például 53,5%-os a növekedés a január-szeptember időszakban 2023 első kilenc hónapjához képest.

A kiugró éves növekedési dinamikák nyilván az alacsony bázisévi volumeneknek köszönhetők, és reálisan nem várható, hogy a növekedési ütemek a 2024. évi szintjükön maradjanak. Főként, hogy mind a jelzáloghitelek, mind a személyi hitelek új szerződéses volumene történelmi rekordot érhet el 2024-ben. A lendület megmaradásában, persze, nem csak a hitelintézetek érdekeltek, hanem a gazdasági növekedést magasabb fokozatba állítani kívánó kormány is, amely máris számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a hitelek könnyebb elérhetősége révén is lökést tudjon adni a lakosság fogyasztási, illetve ingatlanvásárlással és -felújítással kapcsolatos terveinek.

Nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony a hazai hitelállomány

Hogy ezen a téren valóban szükség lehet az aktív gazdaságpolitikai beavatkozásra, azt jól illusztrálja, hogy a magyar háztartások eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony: az Európai Unión belül csak Románia rendelkezik a magyarországinál alacsonyabb GDP-arányos háztartási hitelállománnyal. De miért baj ez, kérdezhetnénk. Nos, amint arra több korábbi tanulmány, és az MNB nemrég megjelent Pénzügyi Stabilitási Jelentésének egyik keretes írása¹ is rámutat, a hitelre való támaszkodás a háztartásoknak lehetővé teszi a fogyasztás simítását alacsony és magas jövedelmű időszakok között, ráadásul a hitelhez történő hozzáférés a munkatermelékenység össztársadalmi szintjét is meg tudja emelni. Összességében hitelek igénybevétele révén az egész gazdaság szempontjából hatékonyabb munkavállalói-fogyasztási döntések születhetnek, mert a hitelek híján előálló likviditási korlátok számos, a jólét szintjét megemelő fogyasztási vagy beruházási kiadást ellehetetlenítenek.

Ebből a szemszögből nézve, amint az előbb már említettük, Magyarország meglehetősen előnytelen helyzetben lévőnek tűnik. A hitelintézetek által nyújtott háztartási hitelek GDP-arányos állománya 2023 végén mindössze 13,5%-os volt, ami nemhogy a 45,2%-os EU-átlagtól, de a Csehország, Lengyelország és Szlovákia alkotta V3-csoport 31,8%-os átlagától is jelentősen elmarad. Pedig nem volt ez mindig így: 2010 végén a magyar háztartások GDP-arányos hitelállománya még meghaladta a V3-csoport átlagát, hogy aztán 13 év alatt az akkori 31,2%-ról a már említett 13,5%-ra mérséklődjön, míg utóbbi az akkori 27,7%-ról 32% közelébe emelkedjen.