További áfacsökkentés és a hatékonyság növelése szükséges az élelmiszeriparban

A korábbinál nagyobb kormányzati figyelmet érzékeltek az élelmiszeripari szereplők 2014 és 2018 között, de az ágazat teljesítménye még mindig az uniós versenytársaké alatt van. A szakmabeliek szerint az élelmiszeripar fejlesztése nélkül az alapanyag-termelők sem lehetnek sikeresek – olvasható a Világgazdaság Online-on.

Az áfacsökkentést és a korábbinál nagyobb mértékű fejlesztési támogatásokat említették a leköszönő kormány legmarkánsabb élelmiszeripari lépései között a Világgazdaság Új ciklus sorozatában megkérdezett szakértők.

Az iparág nem indult jó helyzetből, hiszen 1,9-2 százalékos a GDP-n belüli részaránya ebben az évtizedben, vagyis az uniós csatlakozás előtti szint kétharmada. Az OTP Bank elemzése szerint e tendencia nem a nemzetközi trendekkel, hanem a hazai élelmiszeripar pozíciójának gyengülésével magyarázható. Ugyancsak a bank elemzői­nek megállapítása, hogy – vállalati mérettől függetlenül – a hazai vállalkozások árbevétele, hozzáadott értéke és munkatermelékenysége elmarad az EU jelentősebb élelmiszeriparral rendelkező tagországai­nak adataitól.

Több hazai agrárterméket kellene belföldön feldolgozni
Az élelmiszeripar teljesítményének 2002 és 2010 közötti, összességében több mint 20 százalékos csökkenése az utóbbi hét-nyolc évben már enyhén nőtt, de még nem érte el a 2002-es értékét. Az ágazat teljesítményének fontos mutatója, hogy mekkora a külföldi élelmiszerek aránya a hazai kiskereskedelemben. Fazekas Sándor leköszönő földművelésügyi miniszter korábban a hazai termékek 80 százalékos részesedéséről beszélt, az OTP viszont 70-75 százalékot közölt. A viszonylag magas külföldi részarány oka döntően nem az, hogy gyenge minőségű külföldi termék árasztja el az országot, hanem a hazai feldolgozók egyes szektorokban fennálló versenyképtelensége.

Az iparág teljesítménye kedvezőbbnek tűnik az élelmiszer-gazdasági exporttal mérve, hiszen nőtt a kivitel és az aktívum is. Ezzel azonban korántsem oldódott meg az a régi probléma, hogy az export döntően alapanyag-kivitelből áll, mert a pozitív szaldó 44 százalékát most ez adja, és csak 24 százalék jut a magasan feldolgozott termékekre. Így nem véletlen, hogy az agrár-élelmiszergazdasági szakértők szerint a következő időszakban az élelmiszeripart kiemelten kell fejleszteni.

Különösen fontos, hogy a hazai mezőgazdaság által termelt termékeket minél magasabb szinten, hazai üzemek dolgozzák fel, és minél nagyobb hozzáadott értékkel adják el a külpiacokon.

Az élelmiszeripari szereplők az elmúlt években érzékelték, hogy a kormány a korábbinál kicsit több figyelmet fordít az ágazatra – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. Emlékeztetett, hogy a kabinet korábban leszögezte: „stratégiai ágazatnak” tekinti az élelmiszeripart. Elkészült egy közép- és hosszú távú ágazati fejlesztési stratégia, és elfogadtak egy, a magyar élelmiszerek minőségének javítását célzó húszpontos akciótervet is.

Az ÉFOSZ-elnök szerint hosszú idő után ismét érdemi források álltak, illetve állnak rendelkezésre az ágazat egyes szereplői beruházásai­nak és fejlesztéseinek támogatására. A 2014–2020-as Vidékfejlesztési program és a Ginop keretében nyújtott forrásokból konkrét beruházások ugyan még nem valósultak meg, de Éder Tamás reméli, hogy azok olyan megalapozott terveken alapulnak, amelyek valóban jelentősen hozzájárulnak az adott szereplők versenyképességének javulásához.

Különadók is rontják a versenyképességet
Fontos lépés volt, hogy az elmúlt években folytatódott az ágazat fehérítése. Az ezt célzó lépések közül kiemelendő az áfacsökkentés, vagyis hogy évente újabb termékcsoportok kerültek a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá. Az ÉFOSZ-elnök szerint ugyanakkor tény, hogy az ágazat gyorsuló áfacsökkentést várna el. Így az idei intézkedés mértéke – vagyis az, hogy csak a sertésbelsőség és a hal került az alacsonyabb kulcs alá – csalódást okozott. Ez azért is különösen igaz, mert a hivatalos statisztika pontosan alátámasztja az intézkedések piacfehérítő hatását. Ezt kiemelte Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is, aki szerint a csirkehúsfogyasztás 10 százalékos növekedésében jelentős része van az áfacsökkentés hatásának.
Bár a kormány közölte, hogy szándékában áll az adminisztratív terhek és az állami intézményrendszer költségeinek – így a piaci szereplők ilyen jellegű terheinek – csökkentése, ezt az elmúlt évek nem igazolták vissza. Az ÉFOSZ elnöke ehhez azt is hozzátette, hogy bár az évek során javult az ágazati szakmai érdekképviseletek és a kormányzati intézmények közötti párbeszéd, így is túl sok döntés született szakmai egyeztetés nélkül vagy nem megfelelő mértékű egyeztetéssel.

Részben a fentiekből fakadnak az ágazati szereplők következő kormányzati ciklusra vonatkozó elvárásai. A megkérdezett szakmabeliek kiemelten fontosnak tartják, hogy – a nemzeti költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével – az alapvető élelmiszerek minél szélesebb köre minél gyorsabban kerüljön az 5 százalékos áfakulcs alá.

Azt is remélik, hogy a fair piaci verseny körülményeinek fenntartását célzó egyéb engedélyezési és ellenőrzési rendszerek még hatékonyabbá válnak, ideértve az EKÁER-t, valamint az élelmiszer-biztonsági és az adóhatósági ellenőrzéseket is.

Az adminisztratív terhek, a felesleges szabályozás miatti többletköltségek és az ágazati különadók (mint a népegészségügyi termékadó vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj) csökkentése az ÉFOSZ szerint elengedhetetlen a nemzetközi versenyképességünk javítása érdekében. Éder Tamás kiemelte: fontos, hogy az ágazati szereplőkkel való intenzív egyeztetés keretei között formálódjanak meg a döntések. A baromfiágazatban szintén versenyképességi okokból tartják fontosnak a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozásának új alapokra helyezését.

Jó lépés volt:
Az áfacsökkentés
A hatósági ellenőrzések szigorítása
A beruházási pályázatok meghirdetése
Üdvözölné a szakma:
Az áfacsökkentés folytatását
A technológiai korszerűsítések támogatását
Az adminisztratív terhek csökkentését
Csorbai Attila szerint nagy versenyhátrányt okoz nekik, hogy a mechanikailag szeparált húst (MSM) nem számolhatják a hústartalomba, ami pedig szerinte a baromfinál indokolt lenne, ugyanis a vágási technológiák különbségéből adódóan ez a húspép értékesebb, több húst tartalmaz, mint más állatfajoknál. Az importárunál nem is tudják ellenőrizni, hogy azok húst vagy húspépet tartalmaznak-e.

El kell oszlatni az iparághoz kapcsolódó tévhiteket
A szakmabeliek különösen fontosnak tartják, hogy az ágazat szereplői a következő időszakban is hozzájuthassanak fejlesztési támogatásokhoz. Az ÉFOSZ kiemelte, hogy a kkv-k mellett a nagynak számító cégekre vonatkozó, átlátható fejlesztési támogatási rendszer is jöjjön létre, hiszen e vállalatok csak azért tartoznak a nagyvállalati kategóriába, mert az alkalmazott kézimunka-intenzív technológia miatt 250 fősnél nagyobbak.

Ha e téren nem lesz változás, komoly gondokat okoz a szakképzett munkaerő hiánya – hívta fel a figyelmet Csorbai Attila. Vonzóvá kell tenni a pályát, részben a munkakörülmények javításával. Az ÉFOSZ a közép- és felsőoktatás érdemi átalakítását tartja szükségesnek, amellyel a munkaerőpiaci igényekhez jobban igazodó oktatási szerkezetet lehetne kialakítani. Ebben a szűkös erőforrásokat a mainál koncentráltabb, koordináltabb intézményrendszerben lehetne felhasználni – mondta Éder Tamás.

El kellene oszlatni azt a tévhitet, amely szerint az élelmiszer-feldolgozás, illetve az iparági termékek a fogyasztók szemében a kevésbé jó minőségi kategóriába tartoznak. Ehhez az ÉFOSZ az élelmiszeripar szereplői és a kormányzat illetékes intézményei által közösen kidolgozandó és megvalósítandó szakmai kommunikációs programokat tart szükségesnek, hogy bővítsék a fogyasztók ismereteit a modern élelmiszer-előállításról. Ma egy átlagos magyar fogyasztónak szűkös ismeretei vannak az általa vásárolt élelmiszerekről, s bár a szavak szintjén elkötelezett a hazai termékek iránt, vásárlói döntéseit elsősorban az árak határozzák meg. A fogyasztói tudatosságot máshol is, például a közétkeztetésben is erősíteni kellene. Ehhez a jól átgondolt programokon kívül a hosszabb ideje alulfinanszírozott közösségi marketing forrásait lenne érdemes növelni. (vg.hu, Kelemen Zoltán)