Fókuszban az ESG: mi is az a kettős lényegesség?

A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.

A kettős lényegesség fogalma az ESG-stratégiák esszenciális eleme. Ez a megközelítés összehozza a hatást és a pénzügyi szempontokat, biztosítva a fenntartható üzleti tevékenységet.

Pénzügyi lényegesség

Az ESG-tényezőknek pénzügyi hatásuk lehet, amelyek befolyásolhatják a vállalat teljesítményét és stabilitását. Fontos szempontok közé tartozik:

Pénzügyi Teljesítmény: Az ESG-tényezők hogyan befolyásolják a bevételt, a nyereséget és a pénzügyi stabilitást.

Befektetői Relevancia: A befektetők nagy figyelmet fordítanak azokra a fenntarthatósági tényezőkre, amelyek befolyásolják befektetéseiket.

Iparági Relevancia: Az ágazati sajátosságoknak megfelelően változhat az ESG-tényezők jelentősége.

Szabályozási Környezet: A vállalatoknak figyelembe kell venniük a vonatkozó szabályozásokat és jelentéstételi követelményeket.

Az élelmiszeriparban az ESG-orientált vállalatoknak pl. fontos szerepet kell vállalniuk a víz- és energiahatékonyság növelésében, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, de a munkavállalók jólétét, az etikus ellátási láncokat és az egészségügyi és biztonsági előírásokat is figyelembe kell venniük, miközben szigorú szabályozási követelményeknek kell megfelelniük a termékek minőségével, biztonságával és az üzleti gyakorlatok átláthatóságával kapcsolatban.

Hatás lényegesség

Az ISSB- és ESRS-szabványok alapján egy esemény vagy ügy hatás lényegességgel bír, ha jelentős hatással van a környezetre vagy a társadalomra. Fontos megjegyezni:

Közvetlen és közvetett hatás: Az eseményeknek vagy ügyeknek közvetlen vagy közvetett hatása lehet a vállalatra és az értékláncra.

Ágazati relevancia: Az iparági sajátosságok befolyásolják, hogy egy hatás mennyire fontos az adott vállalat számára.

Jövőbeli kockázatok és lehetőségek: A környezeti és társadalmi változások hosszú távon kockázatokat és lehetőségeket jelentenek, ezeket mind érdemes mérlegelni.

A kettős lényegesség előnyei

Az ESG-stratégia kialakítása és végrehajtása során a kettős lényegesség elve lehetővé teszi:

• az üzleti lehetőségek és kockázatok azonosítását: a vállalatok pontosan felmérhetik, mely területeken lehetnek jelentős lehetőségeik vagy kockázataik.

• a stratégiai döntések támogatását: a kettős lényegességi vizsgálat alapján hatékonyabbá válnak a stratégiai döntések és az erőforrások elosztása.

• a fenntartható üzleti modell kialakítását: az ESG-szempontok integrálása egy strukturált és fenntartható üzleti modellt eredményez.

• a stakeholder kapcsolatok erősítését: a kettős lényegesség értékelés segíthet az üzleti kapcsolatok és a kommunikáció javításában.

– Függetlenül attól, hogy szervezetének van-e már kialakult ESG- vagy fenntarthatósági stratégiája és lényegességi felérése, vagy most végez először lényegességi értékelést, a feladat komoly kihívást jelenthet, és bizonytalanságot okozhat a cég életében. Fontos azonban, hogy előremutató folyamatként tekintsünk rá, hiszen hosszú távon pozitív hatással van a cégek életére – mondja dr. Balásfalvi-Kiss András a Grant Thornton ESG és fenntarthatósági vezetője.

Az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és kormányzati szempontok egyre inkább a vállalatok stratégiai tervezésének középpontjába kerülnek világszerte. Azok a cégek, amelyek sikeresen kezelik ezeket a tényezőket, nemcsak fenntarthatóbbá és társadalmilag felelőssé válnak, hanem hosszú távon gazdaságilag is versenyképesebbek lehetnek. A kettős lényegesség vizsgálata során használt integrált megközelítés lehetővé teszi számukra, hogy fenntarthatóbb és sikeres üzleti modellt alakítsanak ki, amely hosszú távon mind a vállalat, mind pedig a társadalom számára előnyös. //