Fókuszban a zöldség-gyümölcs ágazat

Az elkövetkező hét évben a magyar élelmiszer-gazdaság egyik kiemelten fejlesztett ágazata lesz a zöldség-gyümölcs. Uniós támogatás segít a termelés, feldolgozás korszerűsítésében, de közben fogyasztásserkentő közösségi programot is indítanak.Az elmúlt két évtizedben felértékelődött az ágazat, és a növénytermesztés és hústermelés mellett a jelenlegi magyar élelmiszer-gazdaság harmadik stabil pillérét adja. Zöldség- és gyümölcstermesztésre jó ökológiai és ökonómiai tulajdonságokkal rendelkezünk. Kedvező, ám néha hátrány, hogy a kertészeti termékeket mint szabadpiaci áruféleségeket, az EU-ban adminisztratív rendelkezések nem, vagy csak kevéssé korlátozzák. A magyar kertészeti ágazat külön előnye, hogy a tradicionális piacaink a környező országokban közel vannak, és az újra felfedezett orosz piacon is jelentős hagyományai vannak a magyar árunak.

Hosszabbodik a termesztési szezon
A kertészeti árutermelés az elmúlt időszakban teljesen átalakult. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a kertészeti szakzsargonban például ma már jóformán nem is létezik a primőr kategória. Magyarországon már az uniós csatlakozás előtt folyamatosan kapható volt a boltokban a téli időszakban is olcsóbban előállítható mediterrán hajtatott zöldség. Jó néhány termék esetében a magyar mezőgazdászok részben saját piacukat is kénytelenek átengedni. Ebbe a körbe tartozik a paradicsom, a paprika és a salátafélék.
A statisztikai adatokat elemezve kiderül: akad esztendő, amikor Magyarország több friss hagymát, fokhagymát, paradicsomot, burgonyát, sárga- és fehérrépát, körtét és őszibarackot importál, mint exportál.
Az idén azonban, a szokatlanul enyhe télnek köszönhetően, lehetőség lett volna valamelyest a piac visszahódítására. Ahogy Mártonffy Béla elmondta, a termesztési szezon minden bizonnyal egy tél végi és egy (meleg) őszi hónappal meghosszabbodik. A fűtési költség egy része a fóliás vagy üvegházi kertészek zsebében maradt, ami a szakember becslése szerint terméktől és a helyszíntől függően 5-15 százalékos megtakarítást jelenthet. Ennek legalább részben illene megjelennie a fogyasztói árakban is. Az árak alakulásában azonban – különösen a román határtól 100-150 kilométeres távolságban – most a román zöldségvásárlások is szerephez jutnak.

Több cukor kell a befőzéshez
Az idei szezont a kettősség fogja jellemezni. Hiába termett a szokottnál kevesebb, mégsem olyan drága a gyümölcs, a nagy meleg ugyanis keresztülhúzta a számításokat. Sietni kell a szedéssel, mert különben a fán rohad a gyümölcs, és az alkalmanként fellépő megnövekvő kínálat ugyanakkor áresést okozhat.
A gyümölcsszedés a szokottnál 2-3 héttel korábban és furcsán kezdődött. Hiába pusztult el a gyümölcs jó része a fagyok és a jégverés miatt, a piacokon csak 20-30 százalékkal kell többet fizetni. Amint Szabó József, a FruitVeb elnöke elmondta, most, a szedés kezdetén már biztosan tudható, hogy a tavaszi fagyokat és az elmúlt napok viharait, jégesőit az alma, a bogyósok és a szilva sínylették meg legjobban. Az ország összes termésének mintegy fele elveszett. A többi gyümölcsnél kevesebb, és tájanként, fajonként eltérő a kár.
A június közepi hőség azonban egyformán érintette a megmaradt nyári gyümölcsöket. A fák sokként élik meg a kánikulát. A még éretlen gyümölcs a szokott 1-2 hét helyett néhány nap alatt beérik, s ezután egyetlen nap alatt képes a fán megrothadni. Ilyenkor, aki teheti, szedi a gyümölcsöt. De kockázatos egyszerre nagyobb mennyiséget vásárolni, ugyanis otthon is gyorsan elromlik. Ezért a háziasszonyoknak is sietni kell a lekvárkészítéssel. Az idén azonban a szokottnál több cukrot kell a fortyogó gyümölcshöz keverni. Szabó József szerint ez is a kényszerérésnek köszönhető, ilyenkor ugyanis a növénynek nem marad ideje cukrot gyűjteni.

Időszakos hiány várható
Ettől függetlenül a tavalyinál átlagosan 15-20 százalékkal magasabb fogyasztói árakra lehet felkészülni, holott a termelőknek a tavalyi áraknál 50-80 százalékkal többet fizetnek a felvásárlók. A fogyasztói árak emelkedésének csillapítása most a neppereknek köszönhető. (A Nagykőrösi úti nagybani piacon tavaly a korai meggy június 6-án jelent meg először 250 forintos kilónkénti árral, az idén két nappal korábban 400 forinttal, de mostanra 200 forint körüli áron jegyzik. A kajszi 2006-ban június 26-án 400 forinttal indított, az idén június 4-én 550 forintot adtak érte. Most 430 forint körül jár az értéke.)
Szabó Józseftől megtudjuk, hogy a nyári gyümölcsökből Görögország az egyetlen olyan konkurensünk, ahol a tavaszi fagyok nem okoztak terméskiesést, ezért az idei export viszonylag zökkenőmentes lesz.
Míg a gyümölcsösöknél a szezon gyors lefutása okozhat értékesítési és szállítási nehézséget, addig a zöldségeknél az érés eltolása tapasztalható. A főbb zöldségtermő területeken ugyanis sok fajnál kellett a fagyok és a jégesők miatt újravetni. Ilyenkor még az intenzív körülmények között tartott növény sem tudja behozni a lemaradást. Az idei zöldség-gyümölcs szezonban időszakonként a hiány okoz majd gondot. Sokan nem tudják majd a szerződésben vállalt szállítási kötelezettsé­gei­ket teljesíteni, ezért elképzelhető, hogy a feldolgozók kártérítési pereket indítanak.
Czauner Péter