Főként a belső kereslet zuhanása okozta a GDP visszaesését

Változatlan áron számolva a hazai háztartások fogyasztási kiadása az év első kilenc hónapjában 8 százalékkal csökkent, amely a bruttó hazai termék (GDP) első háromnegyedévi 7,1 százalékos visszaesésére erőteljesen hatott.

A KSH jelentése szerint a gazdasági teljesítmény alakulására a világpiac mellett jelentős hatással van a hazai kereslet is. Magyarországon – számos nyugat-európai országtól eltérően – nem került sor keresletélénkítő intézkedésekre. A visszafogott bérkiáramlás és a viszonylag jelentős fogyasztóiár-emelkedés a reálbér mintegy 2 százalékos csökkenését eredményezte, s csökkent a nyugdíjak és több más szociális juttatás reálértéke is, azaz a belső kereslet számottevően visszaesett.
A folyamatot erősítették a hitelpiacon kialakuló bizonytalanságok. A háztartások fogyasztási kiadása – változatlan áron számolva – az első háromnegyed évben mintegy 8 százalékkal csökkent. Elmaradt a múlt évitől a természetbeni társadalmi juttatások mennyisége is, így kilenc hónap alatt a háztartások végső fogyasztása 7 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a fogyasztás már harmadik éve csökken, ennek mértéke jóval nagyobb, mint az előző években (2007-ben 1,6 százalék, 2008-ban 0,6 százalék) volt.
A termelő ágazatokat elemezve a KSH megállapította, hogy az ipar, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar áll szoros kapcsolatban a világgazdasági folyamatokkal. Ezzel is összefügg, hogy a termelés csökkenése itt volt a legnagyobb: kilenc hónap alatt a feldolgozóipar bruttó termelése 22 százalékkal, hozzáadott értéke 20 százalékkal volt kevesebb a múlt évinél. Az ipari termelésre vonatkozó októberi adatok már a visszaesés mérséklődését jelzik.
A mezőgazdaság teljesítményét a piac mellett jelentősen befolyásolja az időjárás is. Ez ad magyarázatot a 2008. évi hozzáadott érték 54 százalékos emelkedésére és nagyrészt az idei első kilenc havi csökkenésre is (amely tehát – az ipartól eltérően – igen magas bázishoz képest következett be). A szolgáltatások közül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke csaknem 9 százalékkal, a szállításé 5 százalékkal csökkent, míg a többi szolgáltatás – pénzügy, ingatlanügyletek, közigazgatás, oktatás, egészségügy – színvonala megközelítőleg a tavalyihoz hasonlót mutat.
Az év első kilenc hónapjában folytatódott a kiskereskedelmi eladások volumenének csökkenése, a visszaesés 4,7 százalékos volt az előző év azonos időszakához mérten. A vendéglátóhelyek forgalma ugyanebben az időszakban 6,4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma 8,4 százalékkal csökkent.
A fogyasztói árak növekedési üteme az év folyamán hullámzóan alakult. A novemberi – tavaly novemberhez viszonyított – áremelkedés 5,2 százalék volt 11 hónap alatt a fogyasztóiár-színvonal összességében 4,1 százalékkal emelkedett – közli a KSH adatait a Népszabadság Online.