Fojtott tempóban: a cégvilág még zsugorodik, de lassul a visszaesés

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében továbbra is gyengélkedett, a KSH adatai szerint a GDP volumene stagnált. Bár a kormány korábban 3,4 %-os éves növekedéssel kalkulált, az előrejelzések mára jóval visszafogottabbá váltak. Az Európai Bizottság 1 % alatti bővülést prognosztizál, és hazai szereplők is elismerik, hogy a növekedési pálya messze elmarad az eredeti várakozásoktól.

A legnagyobb kihívást az ipari kibocsátás gyengesége és a beruházások akadozása jelenti. Az autóipar, a gazdaság egyik húzóágazata, idén is nehézségekkel néz szembe, az Audi a Q3-as modell gyártásának egy részét Győrből Ingolstadtba helyezi át, míg Debrecenben a CATL-beruházás kivitelezése csúszik. Bár a német iparban megjelentek kedvezőbb várakozások, a hazai ipari hangulat továbbra is óvatos.

Ez a makrogazdasági közeg a vállalkozási aktivitás alakulásában is tükröződik. A negatív cégtrendek lassulnak, de az irány továbbra is lefelé mutat. A társas vállalkozások száma csökken, az alapítási kedv gyenge, a megszűnések üteme bár mérséklődik, a szerkezeti leépülés nyomai még mindig markánsak.

Tovább apadó cégállomány: visszafogott dinamika, szektorális különbségek

Az OPTEN adatai szerint 2025 júniusában a társas vállalkozások száma 498,7 ezer volt – a csökkenés immár 21. hónapja tart. Egy hónap alatt közel 900 vállalkozással lett kisebb a piac, míg féléves távlatban 6 500-zal csökkent a cégek száma. A visszaesés főként a kereskedelmet és az építőipart érinti, az előbbiben 2,4 ezerrel, utóbbiban 1,1 ezerrel kevesebb működő társaságot regisztráltak, mint január elején.

Az új alapítások száma sem hozott áttörést, júniusban csupán 1 592 új társaság indult, ami 24 %-kal maradt el a májusi szinttől. Az első félévben mindössze 11,3 ezer új vállalkozás jött létre, 6 %-kal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb visszaesés az alapítási kedvben a kereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben jelentkezett, 211, illetve 222 vállalkozással kevesebb jött létre ezekben az ágazatokban.

Pozitívum, hogy a megszűnések száma is csökken, júniusban kevesebb mint 2 500 cég fejezte be működését, ami 31 %-kal alacsonyabb az előző hónaphoz, és 500-zal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az első hat hónapban összesen 17,7 ezer megszűnés történt, 7 %-kal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. Az építőipar (3 ezer) és a kereskedelem (4,5 ezer) továbbra is a legérintettebb, ám az adatok nem mutatnak romlást a tavalyi évhez viszonyítva. Stabilizálódni látszik az adminisztratív és a szakmai szektor is.

A cégbírósági eljárások száma is mérséklődött, júniusban közel 4 ezer új ügy indult, ami 3,6 %-os havi csökkenés. Az első hat hónapban 23,3 ezer ilyen eljárás történt, 1,6 %-kal kevesebb, mint 2024-ben. Továbbra is a kereskedelem és az építőipar a leginkább érintett, együttesen több mint 10 ezer eljárással.

Az eljárások 26,4 %-ában a cégek önként hagynák el a piacot, míg a fennmaradó 73,6 % mögött tartozások vagy nem szabályszerű működés áll. A végelszámolási arány jelentős szórást mutat, a humánegészségügyi és szociális ellátásban 73,4 %, míg az építőiparban mindössze 12,2 %, a kereskedelemben pedig 19 %.

„Bár a cégtrendek romlása lassul, fordulatról még nem beszélhetünk. A második félév kulcskérdése az lesz, hogy elindul-e valós élénkülés a cégvilágban, vagy továbbra is az alkalmazkodás és racionalizálás formálja a cégstruktúrát”

– mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusi értéke országosan 10,78 % volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Győr-Moson-Sopron, Csongrád-Csanád és Békés vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.

Opten – CFI vármegyénként, 2025. június