Fogynak a kisgazdák

Egyre több szervezet jelenik meg földhasználóként a KSH statisztikáiban. Zömmel jogi szabályozási okokból, de a kezelésükben lévő földterület aránya évről évre csökken. Az egyéni gazdaságok esetében ezzel szemben az átlagos mezőgazdasági terület növekedése figyelhető meg: az általuk használt összes terület 7,7 százalékkal nőtt, a számuk közel 90 ezerrel (12 százalékkal) volt kevesebb 2016-ban, mint 3 évvel korábban. Az Agrárium 2016 összeírás adatfeldolgozása során megállapították, hogy a csökkenés főként az egy hektár alatti mezőgazdasági területeken gazdálkodók körében következett be, amely csökkenés mintegy 20 ezer hektár volt.

A nagy területen gazdálkodók összes területe ugyanakkor közel 200 ezer hektárral nőtt. Állattartással több, mint 2700 gazdasági szervezet és mintegy 256 ezer egyéni gazdálkodó foglalkozik. Az állatot tartó gazdasági szervezetek száma jelentősen, közel negyedével nőtt az utóbbi három év alatt, míg az egyé-ni gazdaságoké 17 százalékkal csökkent 2013 óta. A főbb állatfajok állománya a három évvel ezelőttinél magasabb volt. Az állatállomány állatfajok szerinti szerkezetét állategységben kifejezve tudjuk megállapítani (lásd: Módszertani megjegyzések). Ez alapján az állomány több mint 60 százalékát szervezetek tartják, jellemzően baromfit és sertést, míg az egyéni gazdaságoknál a baromfi és a szarvasmarha aránya a legmeghatározóbb. 2016-ban a gazdasági szervezetek többsége növénytermesztéssel foglalkozott, bár arányuk az állattartók és vegyes gazdálkodást folytatók javára mérséklődött 2013-hoz képest. Állattartásra a szervezetek 17 százaléka szakosodott, míg az egyéni gazdaságok esetében ez az arány 37 százalék. Az egyéni gazdaságok fele növénytermesztésre specializálódott, ami jelentős változást jelent a három évvel korábbi megoszláshoz képest, amikor még mindkét fő gazdálkodási típus közel azonos arányt képviselt. (munkatársunktól)