Fogyasztóvédelmi 31 parancsolat

Szeptember 1-től új szabályok, új bírságrend lép életbe a fogyasztóvédelem területén. A legfontosabb változás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma.

Az Országgyűlés június
9-én négy törvényt fogadott el a fogyasztók
védelméről: módosult az 1997. évi
fogyasztóvédelmi törvény, kiegészülve
többek között az új bírságrenddel,
újak a gazdasági reklám szabályai,
megújultak az élelmiszer lánc felügyeletének
feltételei és részletes tilalmi rend szab határt
a tisztességtelen kereskedésnek. Az Unió 31
pontban foglalta össze ezeket a tilalmakat).

Az új bírságrend
lényege: a fogyasztóvédelmi bírság
alsó határa 15 ezer forint, a felső a vállalkozás
árbevételének 5%-a, legfeljebb 100 millió
forint, a vásárlók széles körének
biztonságát veszélyeztető termék
esetében azonban 2 milliárd forint is lehet. A 100
millió forint bevételnél kisebb vállalkozások
esetében 500 ezer forint a felső bírsághatár,
a vásárlók széles körének
súlyos veszélyeztetése esetén az
árbevétel 5%-a, legfeljebb 5 millió forint (a
szeptember 1. előtti időszakra semmilyen értékhatárt
nem rögzített a törvénykezés).
Eljárási bírság
szabható ki, ha a vállalkozás a fogyasztóvédelmi
hatóság felhívására nem tesz
eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.
Új elem, hogy nem kell mindig
büntetni, a fogyasztóvédelmi hatóság
akár megállapodást is köthet a
vállalkozással hibája kiküszöbölése
érdekében (kivéve három esetet, amikor
kötelező a bírságot kiszabni, így ha a
vállalkozás a számára hatósági
határozatban előírt kötelezettséget hat
hónapon belül ismételten megszegi, fiatalkorúakat
alkohollal, dohánytermékkel kiszolgál és
ha a fogyasztók egészségét, biztonságát,
széles körét veszélyezteti).
A Fogyasztóvédelmi
hatóság elrendelheti az üzlet bezárását
is súlyos esetben, a jogszerű állapot
helyreállításáig. A fogyasztóvédelmi
hatóság határozatait nyilvánosságra
kell hozni.
A vásárlók
panaszát vagy azonnal orvosolni kell, vagy ennek hiányában
a vásárlók könyvébe írt
bejegyzésre, vagy a kifogásról felvett
jegyzőkönyvben foglaltakra 30 napon belül válaszolni
kell.
A békéltető testületek
ajánlását a vállalkozás bíróság
előtt kifogásolhatja (ha a vállalkozás
előzetesen alávetette magát a testület
döntésének, akkor a kötelező határozatot
csak a fogyasztó támadhatja meg bíróság
előtt). A végre nem hajtott ajánlást a
békéltető testület jogosult nyilvánosságra
hozni.
A fogyasztóvédelmi
törvény előirányozta egy fogyasztóvédelmi
charta létrehozását valamennyi érintett –
civil fogyasztóvédők, hatóságok és
a szakmai szervezetek – bevonásával. A charta célja
nagyobb biztonságot adni a fogyasztóknak a törvényekben
foglaltakon túl.