FM: a visegrádi és a balti országok kiálltak az uniós agrártámogatások megőrzéséért
A visegrádi és balti országok közösen álltak ki a megfelelő forrásokkal ellátott, erős, kétpilléres közös agrárpolitika (kap) fenntartása mellett hétfőn Luxemburgban, a mezőgazdasági és halászati tanács ülésén – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel.
A minisztériumi tájékoztatás szerint Czerván György, a szaktárca agrárgazdaságért felelős államtitkára a tanácsülésen bemutatta a visegrádi négyek (V4) és a balti országok mezőgazdasági miniszterei által, a kap jövőjéről még a nyáron aláírt közös nyilatkozatot. A dokumentumban leírtakat Bulgária, Horvátország és Románia is támogatja – közölték.
A visegrádi országok a balti államokkal közösen jegyzett nyilatkozatban egyetértettek abban, hogy az agrárpolitikának a jövőben is a termelőket kell szolgálnia, az agrárpénzeket továbbra is a gazdáknak kell kapniuk. Országaik közös érdeke ugyanis, hogy a következő, többéves pénzügyi keret megfelelő forrása legyen az egyre ambiciózusabb uniós agrárpolitikának. A nyilatkozat határozottan elutasítja a nemzeti társfinanszírozás bevezetését a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknál – idézi a tájékoztatás Czerván Györgyöt.
Kifejtette, ahogyan a többi újonnan csatlakozott tagállamnak, úgy Magyarországnak sem érdeke a rendszer gyökeres átalakítása, továbbra is az erős kétpilléres rendszer megtartásában érdekelt. Fontosnak tartja ugyanakkor a rendszer magyar szempontból sikeres elemeinek fenntartását, így a termeléshez kötött támogatások rendszerét. A vidékfejlesztésnél meg kell őrizni a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát, emellett, a tapasztalatokra építve, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre az agrárpiaci válsághelyzetek megelőzésére, illetve gyors kezelésére – mondta.
A nyilatkozat kimondja: a gazdák és a nemzeti hatóságok szempontjából egyaránt elengedhetetlen a kap-szabályozásból fakadó adminisztratív terhek további egyszerűsítése.
Czerván György aláhúzta: az uniós forrású, közvetlen támogatások előlegére vonatkozóan Magyarország, több más tagállammal együtt, még júliusban kezdeményezte az EU Bizottságánál az emelt összegű előlegfizetést. Az Európai Bizottság támogatta a magyar kérést. Ennek alapján október 16-val kezdődően a közvetlen támogatási jogcímeknél legfeljebb 70 százalék, a területalalpú vidékfejlesztési jogcímek esetében maximum 85 százalék előleg fizethető ki.
Az államtitkár tanácskozáson kétoldalú egyeztetést folytatott a dán Környezetvédelmi és Élelmezésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával a GMO-t tartalmazó élelmiszerek piacról való kitiltásának jövőbeli lehetőségeiről, amelyre vonatkozóan korábban a Földművelésügyi Minisztérium tett javaslatot a tagállamok szakminisztereinek – tartalmazza a közlemény. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Meglepetés a retekvetőmagok között – avagy itt a legfrissebb Szupermenta-teszt
A Szupermenta program legújabb terméktesztjén retekvetőmagokat vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági…
Tovább olvasom >Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
A ragadós száj-és körömfájás (RSZKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett…
Tovább olvasom >Csökkent a vágósertés termelői ára
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 5,9 százalékkal 2,9 ezer…
Tovább olvasom >További cikkeink
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a NOE és a CBA közös húsvéti akcióján
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a Nagycsaládosok Országos…
Tovább olvasom >A digitális detox a húsvéti böjt idején: az addiktív telefonhasználat sokkal súlyosabb és általánosabb probléma, mint gondoljuk
A húsvéti böjt hagyományosan a befelé fordulás, a lemondás és…
Tovább olvasom >Kegyetlen április fagykárok: akár 100%-os terméskiesés is előfordulhat
Az április eleji tavaszi fagyok ismét komoly problémát okoztak a…
Tovább olvasom >