FM: tavaly is nőtt a mezőgazdaság kibocsátása
A magyar mezőgazdaság kibocsátása az utóbbi időben évente 2400-2500 milliárd forint közötti, a múlt évi előzetesen becsült 2457 milliárd forint 0,4 százalékkal haladja meg az előző évit – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, az AGROmashEXPO szakkiállításon.
Feldman Zsolt a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) szakmai napján emlékeztetett: a növénytermesztés kibocsátása 2010-ben 958 milliárd forintot tett ki, míg tavaly, az előzetes becslés szerint, elérte a 1429 milliárd forintot, ami 49,3 százalékos növekedés.
Hozzátette, a múlt évi kibocsátás a növénytermesztésben – a kedvezőtlen időjárás miatt – 1,7 százalékkal, 26 milliárd forinttal volt kevesebb az előző évinél.
A helyettes államtitkár a beruházások értékének növekedését ugyanakkor kifejezetten kedvezőnek tartotta. A rendelkezésre álló adatok alapján ez 2010-ben 203 milliárd, míg 2014-ben már 315 milliárd forintot tett ki. Az agrár-külkereskedelem értéke szintén tükrözi az ágazatban végbement fejlődést, az utóbbi években 8 milliárd euró – mintegy 2400 milliárd forint körül – alakul – ismertette.
Feldman Zsolt beszélt arról, hogy a kárenyhítési rendszernek tavaly több mint 70 ezer termelő volt a tagja. Ez 3,7 millió hektárt jelent, a növekedés jelentős 2011 óta, amikor 2,5 millió hektár volt. A kárenyhítési alapban 21 milliárd forint áll rendelkezésre, elegendő a célra. A múlt évben összesen mintegy 10 ezer kárbejelentést tettek a gazdálkodók.
A helyettes államtitkár szerint a Növekedési Hitelprogram (NHP) jól szolgálja az ágazati érdekeket. Az első szakaszban a hitelek 15 százalékát (mintegy 103 milliárd forintot) a mezőgazdasági, míg 6 százalékát (41 milliárd forintot) az élelmiszeripari vállalkozások igényelték. Az NHP második szakaszában (2014. december 31-ig) már a hitelek 30 százalékát (151 milliárd forintot) a mezőgazdasági, míg 6 százalékát (31 milliárd forintot továbbra is az élelmiszeripari vállalkozások kapták.
Az agrár Széchenyi Kártya szintén népszerű a kedvező feltételek miatt az egyéni gazdaságok körében – emlékeztetett Feldman Zsolt. A konstrukció 2011. évi indulása óta már 23 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést, ebből 70 százalékos részarányt képviselnek az egyéni gazdaságok hitelei.
A sertéságazatban végrehajtott általános forgalmi adó (áfa) csökkentést sikeresnek ítélte a helyettes államtitkár. A január 1-jétől érvényes 5 százalékos sertés tőkehús áfa várt hatásait – az ágazat fehéredési folyamatát és a fogyasztói árcsökkenést – folyamatosan figyelik a tárcánál – jelezte a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt az MTI-nek kifejtette: a magyar mezőgazdaság fejlődését a következő időszakban arra lehet és kell építeni, hogy a mostani támogatási rendszer 2020-ig biztosan működik. Ezt a lehetőséget a gazdálkodóknak minden területen ki kell használniuk, például az innovációs fejlesztések által nyújtott előnyöket. Ma már külön-külön versenyezni nehéz, értelmes összefogásra, együttműködésre van szükség az ágazati szereplők között – mutatott rá a helyettes államtitkár. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Változásra van szükség a magyar mezőgazdaságban
Változásra van szükség a magyar mezőgazdaságban, a kihívásoknak csak úgy…
Tovább olvasom >Több mint 70 százalékkal esett vissza az őszibarack termésátlaga idén
A kalászos gabonafélék aratása szinte befejeződött 2025. augusztus 13-ig, a…
Tovább olvasom >Kisebb forgalom mellett is nőtt a műtrágya-értékesítésből származó árbevétel
A műtrágya-forgalmazók 783 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők…
Tovább olvasom >További cikkeink
Neubauer Katalin: az árrésstop és a plázastop nem a kiskereskedelem érdekeit szolgálja
A kormány meghosszabbította az árrésstopot és szigorította a plázastop szabályait,…
Tovább olvasom >Augusztusban négyhavi csúcsára ért fel a GKI konjunktúra indexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >Elkötelezett a kormány a hazai feldolgozóüzemek támogatása mellett
Újabb támogatói döntések születettek az élelmiszeriparban: a feldolgozó üzemek komplex…
Tovább olvasom >