FM: lezárult a nemzeti élelmiszergazdasági stratégia társadalmi vitája
Lezárult a 2050-ig szóló nemzeti élelmiszergazdasági stratégia társadalmi vitája – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a stratégia társadalmi vitájának záró-rendezvényén, a Nézőpont Intézet konferenciáján Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a stratégia túllép az európai uniós keretekben megszokott hétéves tervezési periódusokon, mivel a gazdáknak sem hét esztendőre, hanem évtizedekre előre kell tervezniük, amikor megveszik földjeiket, felépítik tárolóikat és istállóikat, beruháznak a gépesítésbe.
A program végigkíséri az élelmiszerek útját a mezőgazdasági termeléstől és tenyésztéstől az élelmiszerek teljes feldolgozásáig, kiterjed az élelmiszeripar valamennyi ágazatára – fogalmazott a helyettes államtitkár. „Ragaszkodik az őseinktől örökölt értékes hagyományainkhoz és a természetes élelmiszer-termelésben látja a jövőt, az alaptörvény szellemiségéhez hűen a GMO-mentes termelés mellett teszi le voksát” – fűzte hozzá.
Feldman Zsolt szerint Magyarországnak minőségi élelmiszer-termelésen alapuló, a családi gazdaságokra támaszkodó élelmiszer-gazdaságra van szüksége, és kulcskérdés az alapanyagok minőségi feldolgozása, a feldolgozóipar erőteljes fejlesztése is.
A helyettes államtitkár megerősítette: a kormány arra törekszik, hogy a kis- és közepes gazdaságok aránya a földhasználatban mihamarabb elérje a 80 százalékot, hogy a magyar vidék minél több ember számára nyújtson megélhetést.
Feldman Zsolt szerint a programban megfogalmazott irányok következetes megtartásával és a kitűzött feladatok megvalósításával megalapozott várakozás, hogy 2050-re a főállású foglalkoztatottak száma az agrobiznisz által lefedett ágazatokban elérje a 750 ezer főt.
További cél, hogy az éves agrárexport értéke jelenáron 20 milliárd euróra nőjön az elmúlt években elért 8 milliárd euróról.
A közlemény ismerteti a Nézőpont Intézet 2016 novemberében készült közvélemény-kutatását, amely szerint a magyarok négyötöde bízik a hazai élelmiszer-gazdaságban, mert az képes a magas szintű fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállítására. A megkérdezettek 82 százaléka úgy véli, hogy Magyarországon továbbra is korlátozni kell a génmódosított termékek, élelmiszerek behozatalát. A válaszadók 70 százaléka szerint helyes döntés volt a családi gazdaságok szerepének megerősítése a mezőgazdasági termelésben. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
MBH: az aszály ellenére javultak a magyar élelmiszergazdaság kilátásai
Az aszályos nyár ellenére javultak a magyar élelmiszergazdaság kilátásai, jelentősebb…
Tovább olvasom >Átfogó kiadványt készített a NAK a hazai agrárium kihívásairól, fejlődési lehetőségeiről
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hónapokban – a…
Tovább olvasom >MBH AgrárTrend Index: Óvatos optimizmus jellemzi a magyar mezőgazdaság szereplőit
Egy év folyamatos csökkenés után 2023 első negyedévében ismét emelkedett…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >