FM: 324 milliárd forintból alkalmazkodhatunk a klímaváltozáshoz

Magyarországon mintegy 324 milliárd forint fordítható a Környezet és energiahatékonysági operatív program (Kehop) 1174 milliárd forintos forrásából a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére és az alkalmazkodásra – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára Budapesten, egy szakmai konferencián.

V. Németh Zsolt, a Herman Ottó Intézet által szervezett Éghajlatváltozás – megelőzés és alkalmazkodás tanácskozáson elmondta: a klímaváltozás gyakorlatilag az élet minden területét érinti a természeti környezettől a gazdasági tevékenységen át az emberek egészségéig. Ezért fontos, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó meteorológusok, mezőgazdászok, környezetvédelemmel foglalkozó, egészségügyi és erdészeti szakemberek egymással szót értsenek, és beépítsék munkájukba a különböző szakterületek tudásanyagát, tapasztalatait.
Az államtitkár kiemelte: annak érdekében, hogy a klímaváltozás nem kívánatos hatásai csökkenthetők, kivédhetők legyenek, cselekvő zöldpolitikára van szükség, szemléletformáló fejlesztésekre, távolbalátó önvédelemre. A Föld légköre ugyanis rohamtempóban melegszik, az üvegházhatású gázokat pedig az emberek engedik szabadon, de pusztító hatásuk ellen így mi is tehetjük a legtöbbet – fejtette ki.
Közölte, az éghajlatváltozás világszerte jelentős hatást gyakorol az ökológiai rendszerek működésére. Az éghajlat többféle módon, több szinten is hatással van az élővilágra, az egyedek életfolyamataira, a populációk dinamikájára, a fajok elterjedésére, a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémák szerkezetére és működésére is. Mindezekre időben kell reagálnia a szakembereknek, például az erdei faállomány cseréjével – hívta fel a figyelmet V. Németh Zsolt.
Rámutatott: kritikus években emelkedhet az élelmiszerimport-függőség is, ami áremelkedéssel járhat. Éppen ezért különösen fontos a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása, a biológiai sokféleség, a biodiverzitás növelése, például a természetközeli kultúrák meghonosítása. Ezért van jelentősége, hogy Magyarországon található a világ 13. legjelentősebb génbankja, amelynek értékeit kamatoztatni lehet az éghajlatváltozás során – mondta.
Hozzátette, a klímaváltozásnak jelentős hatása van a vízgazdálkodásra, az energetikai infrastruktúra változására, a levegő tisztaságára. Gondot okozhat például a hirtelen lezúduló csapadék, az olvadó hó, a szélviharok, az aszály és a szárazság. A nem megfelelő talajművelés növelheti az erózió veszélyét, a vízgazdálkodási beavatkozások a talajok szikesedését okozhatják – jelezte az államtitkár. (MTI)