Fidelity: Japánon és Indián Ázsia szeme

A fejlett piacok recessziója vagy Kína erőteljesebb lassulása nagy csapást jelentene Ázsia többi részének exportőreire

Japánban a béremelések tovagyűrűző hatásaként fellendül a fogyasztás, ami további árnövekedést okozhat. A háztartások hangulata a takarékoskodásról a költekezésre kezd átállni, ennek pedig széles körű és tartós hatásai lesznek.  Ugyanakkor a japán vállalatirányítási reformok további részvénypiaci értékeket szabadítanak fel. A vállalatok nagyobb hangsúlyt fektetnek az osztalékfizetésre és a részvényvisszavásárlásra. A japán piac részvényesi hozamprofilja gyorsabban javulhat, mint a legtöbb egyéb fejlett piacé. Mivel a szakpolitikai döntéshozók egyre jobban bíznak abban, hogy az ország enyhe inflációja elérte a fenntartható szintet, csak idő kérdése, hogy a Bank of Japan tovább lazítsa amúgy is ultra laza monetáris politikáját, és teljesen felhagyjon hozamgörbe-ellenőrzési politikájával. Ez a monetáris normalizáció segít majd befektetőket vonzani a helyi kötvénypiacra.

India és Délkelet-Ázsia

Ha a nyugati országok recesszióba kerülnek, vagy ha Kínában meglepetésszerű lassulás következik be, az ázsiai régió többi része kihívásokkal fog szembesülni, de hosszú távon kedvező strukturális növekedési hátszelet is élvezhet. „Az elkövetkező években valószínűleg India lesz a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága. Az egyre bővülő munkaképes korú népességgel az ország több árut és szolgáltatást fog termelni és fogyasztani, emellett jelentős technológiai innovációra is számíthatunk. Az indiai részvények más ázsiai és feltörekvő piacokhoz képest viszonylag magas értékeltségét a tőzsdén jegyzett vállalatok következetesen magasabb tőkemegtérülése indokolja” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Eközben az a törekvés, hogy az ellátási lánc Kínától való függőségét az indiai és délkelet-ázsiai termelési bázisok bővítésével csökkentsék, támogatni fogja a régió gyártási kapacitásának növekedési lendületét. Bár a szomszédos országok nehezen tudnának a Kínáéhoz hasonló gyártási dominanciára szert tenni, az úgynevezett „Kína plusz egy” ellátásilánc-konfigurációk térnyerése jelentős üzleti és beruházási beáramlást fog eredményezni a régió többi részébe, ami mind Indiában, mind Délkelet-Ázsiában hozzájárul az export és a foglalkoztatás fellendítéséhez. Természetesen a fejlett piacok recessziója vagy Kína erőteljesebb lassulása nagy csapást jelentene Ázsia többi részének exportőreire, de ez csak egy tényező lenne a sokkal szélesebb körű egyéb megfontolás között, attól függően, hogy melyik globális makrogazdasági szcenárió valósul meg az előttünk álló évben.