Fenntarthatósági erőfeszítések: valóság vagy látszat?

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

A WWF rendszeresen végez lakossági attitűdfelméréseket, amelyekből az látszik, hogy a társadalom egy jelentős, bár még mindig kisebbségben lévő része gondolja, hogy elsősorban az egyéni fogyasztói felelősségvállalás lenne a kulcs a változáshoz.

A vállalatok hozzáállását illetően bonyolultabb konkrétumokat megállapítani a trendekről. Egyre többük kommunikációjában jelenik meg e téma fontossága, és a nagyobb gazdasági szereplőknek EU-s és hazai szintű jogszabályok is előírják a fenntarthatósági jelentések készítését, de nehéz megmondani, hogy ebből mennyi a „zöldre festés”, és mennyire tekintik ezeket kipipálni való kötelezettségnek.

Dr. Fehér Zoltán
természetvédelmi vezető
WWF Magyarország

– Kettős környezeti kihívással nézünk szembe, amelyet részben a klímaváltozás, részben pedig a biológiai sokféleség csökkenése és a természetes élőhelyek eltűnése okoz. A múltban elég mostohán bántunk a természeti értékeinkkel, és ez a klímaváltozás hatásaival kiegészülve komoly megpróbáltatások elé állít minket. Ez alól Magyarország sem kivétel. A vizek gyors elvezetésére alapuló vízgazdálkodási gyakorlat az Alföld egy részén súlyos mértékű szárazodáshoz és talajvízszint-csökkenéshez vezetett – mutat rá dr. Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.

Véleménye szerint ahhoz, hogy lassítsuk az Alföld kiszáradásának folyamatát, megfordítsuk a jelenlegi káros tendenciákat, és enyhítsük az ebből fakadó gazdasági károkat, minden eddiginél nagyobb szükség lenne egy olyan vízgazdálkodási paradigmaváltásra, amelyben a vízelvezetés helyett a vizek megtartása kerül előtérbe.

Egyik projektjük, a MERLIN fő célkitűzése a természetes élőhelyek helyreállításának és a természetalapú megoldások (úgynevezett „nature-based solutions”) szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása.

– A Tisza menti mintaterületünkön azt próbáljuk elérni, hogy az ártérről levágott mélyületekben – egykori vizes élőhelyeken, belvizes foltokon – tartsuk meg a vizet, és úgy alakítsuk át a tájhasználatot, hogy az alkalmazkodjon az időszakos víztöbblethez – avat be a szakember.

FAO: Fenntarthatósági célok 2030-ig

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) négy kiemelt prioritással igyekszik elérni a 2030 Agenda for Sustainable Development célkitűzéseit Európa és Közép-Ázsia országaiban. Elsőként az élelmezésbiztonság garantálását és a táplálkozási problémák felszámolását célozza, biztosítva a biztonságos és tápláló élelem hozzáférhetőségét mindenki számára. Emellett a hatékonyabb szakpolitikák, a digitális innováció és a fenntartható vidékfejlesztés révén a kistermelők és vidéken élő fiatalok ellenálló képességének javítására törekednek. Harmadik prioritásként az élelmiszerrendszerek átalakítása, kereskedelem, élelmiszer-biztonság, állat- és növényegészségügyi előírások, valamint a „One Health” koncepció előtérbe helyezése szerepel terveik között. Végül a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás, a biológiai sokféleség megőrzése és a mezőgazdaság minden szektorának erősítése a klímaváltozással és katasztrófákkal szemben is a középpontban áll.

Valeria Rocca
fenntartható fejlődési
célok tanácsadó
FAO

– Gyakorlatilag minden, Európa és Közép-Ázsia térségében jelenleg is futó FAO-projekt támogatja a fenntartható fejlődési célok elérését. A közelmúltban szervezetünk zöld utat kapott a Közös Fenntartható Fejlődési Cél Alaptól, hogy az ENSZ Fejlesztési Programja és az ENSZ Gyermekalapja segítségével támogassa a grúz helyi közösségeket és önkormányzatokat a globális célok megvalósításában – tájékoztat Valeria Rocca, a FAO fenntartható fejlődési célok tanácsadója.

Valentina
Gasbarri
kommunikációs és
tudásmenedzsment
szakértő
FAO

Valentina Gasbarri, a FAO kommunikációs és tudásmenedzsment szakértője szerint a közelmúltban számos „sokk” érte az élelmiszer-, energia- és pénzügyi szektorokat. Az energia és az élelmiszerek ára hirtelen megugrott, a gyengülő valuták, az élelmiszer-ellátás zavarai és a drágább import pedig tovább fokozták a kihívásokat. Az egyenlőtlenségek növekedtek, és számos szektorra, valamint kiszolgáltatott társadalmi csoportra hatással voltak ezek a nehézségek.

Az elmúlt két évben a nemzetközi közösség jelentős lépéseket tett az agrár-élelmezési rendszerek megújítása érdekében, de további erőfeszítésekre van szükség. A FAO főigazgatója, Csü Tung-jü hangsúlyozta, hogy a globális együttműködés, új szakpolitikák kidolgozása, az innováció és a befektetések növelése, valamint a kistermelők támogatása elengedhetetlen a fenntartható fejlődési célok megvalósításához.

Green Brands: Vállalati stratégiák és képzések

A fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalati stratégiákban és a fogyasztók tudatosságában. A Green Brands Hungary és a GB Academy jelentős szerepet vállal ezen a területen minősítéseikkel és képzéseikkel támogatva a környezettudatos törekvéseket. A Green Brands védjegy független és átlátható minősítést nyújt, amelyet az EU is elismert.

Kovács-Czövek
Hajnalka
country manager
Green Brands Hungary
és GB Academy

– A legtöbb ökocímke mögött sajnos nincs valódi minősítés, ami a greenwashing melegágya lehet – emlékeztet Kovács-Czövek Hajnalka, a Green Brands Hungary és GB Academy country managere.

Az EU célja a zöldre festés visszaszorítása, és a szigorúbb szabályozás küszöbön áll, ami a vállalatokat hitelesebb és átláthatóbb tájékoztatásra kényszeríti. Ez a változás segíti a fogyasztókat a könnyebb eligazodásban.

Magyarországon még lemaradás tapasztalható ezen a téren, és komoly hiány van szakemberekből is. A GB Academy három évvel ezelőtt indította el a képzését, amely során a résztvevőket arra készítik fel, hogy holisztikus szemlélettel tekintsenek a vállalat működésére, és integrálják a fenntarthatósági szempontokat a cég stratégiájába.

– Az érdeklődés érezhetően nőtt az elmúlt évben, és a vezérigazgatók körében is egyre népszerűbb az ezzel a témával való azonosulás – jegyzi meg Kovács-Czövek Hajnalka.

Az oktatás azóta is nagy sikerrel fut, már közel 300-an végezték el a kurzust. Idén ősszel Debrecenben is elindul a program, kibővített, ESG-kompatibilis tartalommal.

A jövőben a környezettudatosság és a hiteles kommunikáció egyre fontosabbá válnak, mivel a fogyasztók tudatossága növekszik, és a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ezekhez az elvárásokhoz, hogy versenyképesek maradjanak. Az előrejelzések szerint 2026-ra Magyarországon 20 000 fenntarthatósági munkahelyre lesz szükség, hogy a vállalatok megfeleljenek az új kihívásoknak.

KSZGYSZ: 32 éve a fenntartható környezetért

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) 32 éve képviseli a hazai környezetipari szervezeteket. A szövetség fő célja, hogy 265 tagvállalata hatékonyan elősegítse a Magyarországon működő vállalatok hazai és EU-s jogszabályoknak való megfelelését, és teljesítsék az ESG-kritériumokat.

Hankó Gergely
ügyvezető
Környezetvédelmi
Szolgáltatók és Gyártók
Szövetsége

– Környezetünk állapota meghatározza életminőségünket, ezért a fenntartható működés létkérdés a gazdálkodó szervezetek és az egyének számára is. Az erőforrás-takarékosság és hatékonyság egyre inkább előtérbe kerül, ami hozzájárul a körforgásos gazdaság megvalósításához. A szövetség folyamatosan segíti tagjait a tudásmegosztás, az innováció elősegítése, az érdekképviselet, a képzés és a szemléletformálás területén – informálja lapunkat Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője.

Egyik kiemelt projektjük a „Mindennapi levegő” című program, amely a levegőminőség fontosságára hívja fel a figyelmet az oktatási intézmények tanulói számára.

– Októberben a HUNGEXPO-n rendezzük meg az ENVIRONTEC nemzetközi környezetipari szakkiállításunkat, amely lehetőséget nyújt a hazai zöldipar nemzetközi bemutatkozására – mondja Hankó Gergely. – A rendezvényen nemzetközi ESG-kerekasztal-beszélgetésre és szakmai konferenciákra is sor kerül, amelyek a körforgásos gazdaság és a kármentesítés témáira fókuszálnak. Többek között Balkán Fórum, vízgazdálkodással kapcsolatos kerekasztalok, zöld logisztika és a jövő kompetenciái is ott lesznek a színpadon.

A KSZGYSZ nagy hangsúlyt fektet a szakember-utánpótlásra is, ezért pályaorientációs előadássorozatokat, szakmai napokat és bemutatókat szervez, valamint zöld állásportált hozott létre. Bár az oktatásban már megjelentek a zöld szemléletű képzési és programkövetelmények, zajlik a versenyfutás az idővel és a technikai fejlődéssel.

A jövőre nézve céljuk a zöld gazdaság tényleges elérése és a gyakorlati környezetvédelem megvalósítása, amelyhez minden közreműködő közös akarata és a téma prioritása szükséges. Ugyanis az élhető, biztonságos környezet megteremtése a jövő nemzedékek számára is különös fontosságú.

Stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint júniusban nem változott az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója, mivel a növényi olajok, a cukor és a tejtermékek nemzetközi jegyzésének növekedése ellensúlyozta a gabonafélék árcsökkenését.

A FAO élelmiszerár-index, amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi, júniusban 2,5%-kal múlta alul az egy évvel ezelőttit, és 24,8%-kal van a 2022. márciusi csúcsérték alatt.

A FAO gabonafélék árindexe 3,0%-kal volt alacsonyabb májushoz képest; a szemes termények, a búza és a rizs jegyzései mind csökkentek, részben a főbb exportáló országok javuló termelési kilátásainak köszönhetően.

A növényi olajok árindexe ezzel szemben 3,1%-kal nőtt, a pálmaolaj iránti globális importkereslet élénkülése, valamint az amerikai kontinens bioüzemanyag-ágazatának szója- és napraforgóolaj iránti erőteljes kereslete miatt.

A FAO cukorárindexe három hónapnyi esés után 1,9%-kal emelkedett, ami nagyrészt a kedvezőtlen időjárás és a monszun várható hatása miatti aggodalmaknak tudható be, amelyek a brazíliai és indiai termelést érintik.

A tejtermékek ára 1,2%-kal nőtt, ebből a vaj nemzetközi jegyzése az elmúlt két év legmagasabb szintjére kúszott a rövid távú szállítások iránti megnövekedett globális keresletnek köszönhetően, az erős kiskereskedelmi eladások, a szezonálisan csökkenő nyugat-európai tejtermelés és a Csendes-óceán térségének alacsony készletei közepette.

A FAO húsfélék árindexe gyakorlatilag nem változott, mivel a juh-, sertés- és marhahús világpiaci árának enyhe emelkedése javarészt ellensúlyozta a baromfihús nemzetközi árának a kínálati oldalból eredő csökkenését. //

CO2-kalkulátor: eszköz a kibocsátáscsökkentésben

Az online elérhető eszköz lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy valós idejű adatok alapján számolják ki üvegházhatásúgáz- (ÜHG) kibocsátásukat. Az első adatok szerint a növénytermesztési ágazatban 2000 tonna CO2-, a sertéságazatban 3600 tonna CO2-, míg a szarvasmarha-ágazatban 9200 tonna CO2-kibocsátás jellemző.

Ezek az adatok segítenek a vállalatoknak összevetni hazai kibocsátásukat a nemzetközi adatokkal, amely szerint a magyar agrárium átlagos kibocsátása 547 tonna CO2/millió EUR eszköz, míg nemzetközi szinten ez az érték 1528 tonna CO2/millió EUR eszköz.

Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletág-vezetője szerint a kalkulátor használata növeli a vállalatok tudatosságát, és lehetőséget ad nekik fenntarthatósági eredményeik bemutatására, ami különösen fontos a hazai ESG-rendelet és az uniós jelentéstételi kötelezettség (CSRD) második szakaszának közeledtével.

A K&H Csoport, amely az ország egyik vezető pénzintézete, célja, hogy hosszú távon támogassa a zöld gazdaságra való átállást, és elősegítse a nyereséges működést a fenntartható gazdálkodás révén. //