Fenntarthatóság szakmán innen és túl: a WWF, a FAO, a Green Brands is megszólal

Világviszonylatban és hazai szinten is számos környezeti kihívással nézünk szembe, beleértve a klímaváltozás hatásait, a biológiai sokféleség csökkenését és a természetes élőhelyek eltűnését. Alapvetően ezek mind arra vezethetők vissza, hogy nem jól bánunk a természeti erőforrásokkal.

Az 5K szabály

Dr. Fehér Zoltán
természetvédelmi vezető
WWF Magyarország

– Az angolul 5R (Refuse, Reduce, Reuse, Recycle, Rot), amelyet magyarítva 5K szabályként ismerünk, jól foglalja össze, hogy az egyén szintjén mit tehet(nénk) a mindennapi életünk során a bolygó fenntarthatósága érdekében. Az 5K így hangzik: köszönöm, nem kérem; kevesebbel is beérem; kijavítom, tovább használom; külön gyűjtöm, szelektálom; komposztálok. Ez az öt egyszerű szabály fontossági sorrendben is van: azaz sokkal nagyobb lépést teszünk a fenntarthatóság felé azzal, ha kevesebbet és tudatosabban fogyasztunk, mintha „csak” annyit teszünk, hogy a változatlan mennyiségben keletkező hulladékunkat elkezdjük szelektíven gyűjteni. Élelmiszereknél alapvető fenntarthatósági szabály, hogy amennyire csak lehet, helyi és szezonális termékeket válasszunk, hiszen ezeknek kisebb a szállítással, csomagolással és tárolással járó ökológiai lábnyoma. Mielőtt tartós fogyasztási cikket vennénk (ruhát, műszaki cikket), tegyük fel magunknak a kérdést, hogy tényleg szükségünk van-e az adott termékre – sorolja a lényeges szempontokat dr. Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.

Folyamatos élőhelyvédelmi és klímavédelmi, klímaalkalmazkodási tevékenysége mellett a WWF Magyarország kifejlesztette a Léptem nevű applikációt, amely azoknak segít, akik szeretnének egy fenntarthatóbb életmód kialakítása felé elmozdulni, de még nem pontosan tudják, hogyan kezdjenek ehhez hozzá. A WWF Léptem hazai adatokra építve segít kiszámolni az egyéni lábnyomunkat, majd személyre szabott tippekkel és érdekes kihívásokkal vezeti a felhasználót abban, hogy ezt csökkenteni tudja.

A kialakult környezeti helyzetért azonban nem elsősorban az egyének tehetők felelőssé, így a megoldás sem várható el kizárólag tőlük. Ahhoz, hogy a gazdaság fenntarthatóbban működjön, abban a legnagyobb szerepe és felelőssége a nagy gazdasági szereplőknek és a kormányoknak van, akik kialakítják a gazdaság működésének jogszabályi kereteit.

Az 5K szabály összefoglalja, hogy az egyén szintjén mit tehet(nénk) a bolygó fenntarthatósága érdekében

A végcél az éhezés megszűnése

A fenntarthatóság elve már évtizedek óta velünk van, és ma már szinte mindenhol megjelenik. Hívószóként használják a cégek és kormányok, és az emberek is egyre inkább figyelnek rá. Ennek ellenére az átlagember számára ez továbbra is egy elvont fogalom.

Lev Neretin
természetierőforrás-szakértő
FAO

– Az egyik probléma az élelmiszer-veszteség és -pazarlás, mivel a kidobott élelmiszerrel évente több milliárd embert tudnánk ellátni. Paradox módon egyszerre kellene növelni a termelést a gyarapodó világnépességnek, főleg az állati fehérjékből és más erőforrás-igényes élelmiszerekből, és csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és a környezetre gyakorolt hatásukat – állapítja meg Lev Neretin, a FAO természetierőforrás-szakértője.

– Azt gondolom, a többség tisztában van ezekkel. Azonban a lehetőségeink, hogy részt vegyünk a változásban és fenntartható módon éljünk, eltérnek. Fontos az egyének, köztük a vidéki térségekben élők szerepe a Fenntartható Fejlődési Célok elérésében, ám a kormányok, vállalatok és a nemzetközi szervezetek felelőssége az új megoldások felé terelésben kiemelkedő. Ezért folytatni kell a munkát, hogy a fenntarthatóság elérjen a döntéshozók szintjére.

A FAO tevékenységét magas környezeti és szociális fenntarthatósági normák mentén végzi. Fő feladatuk az éhezés felszámolása és az élelmezésbiztonság. Partnereikkel a hatékonyabb, befogadóbb, ellenállóbb és fenntarthatóbb agrár-élelmezési rendszerekért dolgoznak, központban az egyénnel, aki beleszólhat a döntéshozatalba is.

– A FAO a 2021-es Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozó után létrehozott globális koordinációs központ révén támogat országokat élelmezési rendszereik megújításában. Az előttünk álló kihívás hatalmas: többet kell termelnünk kisebb üvegházhatásúgáz-kibocsátás mellett. A helyzetet nehezítik a konfliktusok, gazdasági sokkok és az időjárási szélsőségek, továbbá más válságok, mint a koronavírus-járvány és a határokon átnyúló állatbetegségek. Tavaly az éhező emberek száma 702 és 828 millió között volt – ez 150 millióval több mint 2019-ben, és számításaink szerint 2030-ban is (a „zéró éhezés” Fenntarthatósági Cél végdátumakor) meghaladhatja a 670 millió főt.

Fenntarthatósági szakemberek képzése

A Green Brands Academy fenntarthatósági menedzser (Certified Sustainability Manager) képzésének elindítása azon a felismerésen alapult, hogy a környezeti, társadalmi tudatosság a vállalati életben a legfontosabb tényezők közé emelkedett. Ugyanígy a teljes társadalomban is. Ma már, ha egy cég nem tud hiteles és valóban működő ESG (environment, social, governance, tehát környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) stratégiával előállni, akkor komoly nehézségekbe ütközik a munkaerő vonzása és megtartása, az employer branding terén, sőt bizonyos esetekben a vevők bizalmának elnyerése során is.

– A változás kézzelfogható már most is, mondhatjuk, hogy forradalom zajlik az ESG területén az egész világban, és ez remélhetőleg valódi, pozitív változást, szakmai szóval impactet hoz magával. Végzett hallgatóink egy új, jövőbiztos karrierbe foghatnak, vagy kiegészíthetik eddigi tevékenységüket egy új területtel, a cégek pedig tudnak hová nyúlni, ha kell valaki, aki elkészíti vagy irányítja az éves ESG jelentés elkészítését, aki beépíti a fenntarthatóságot a vállalat kultúrájába és napi működésébe – tudjuk meg Lévai Gábortól és Wiszkidenszky Andrástól, a Certified Sustainability Manager képzés alapítóitól. – Nem elég bevezetni egy cégnél a szelektív hulladékgyűjtést, mert bár ez látványos, jól kommunikálható akció, de valójában nem javít túl sokat a környezeti, társadalmi hatáson. Ehelyett mi a stakeholder-szemléletet oktatjuk, vagyis arra kérjük a leendő fenntarthatósági menedzsereket, hogy térképezzék fel vállalatuk érintettjeit, és őket figyelembe véve állapítsák meg, milyen stratégiát érdemes követni, mert közvetlenül vagy áttételesen ezeket a stakeholdereket érintik majd a lépések. Ugyanezért fontos az impact szemlélet is, vagyis annak eldöntése, hogy melyik akció valóban nagy hatású, és melyik az, amelyik csak annak látszik, és a greenwashing, azaz a tartalom nélküli kommunikációs trükk kategóriájába esik. És persze mindent meg kell tudni mérni: ez alapvető változás lesz a céges zöld vállalások világában.

Gyakorlati szinten látszódik a környezetbarát termékek iránti igény növekedése

A változásokra fel kellene tudni készülni

Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezető igazgatója a fenntarthatósági törekvések között azt is eredményként értékeli, hogy a közbeszéd része lett, de ez, mint mondja, kevés. Konkrét intézkedések szükségesek a tudományos kutatások és eredmények alapján, hogy a helyzet ne romoljon tovább. Az energia újraárazása felgyorsította az átállást, de a leghatékonyabb megoldás az előretervezéssel, tájékoztatással, az érintettek bevonásával érhető el. Fontos szerepe van a döntéshozóknak, cégeknek, tanintézményeknek, önkormányzatoknak abban, hogy irány- és példamutatással éljenek a lakosság felé, hogy az átállás átgondolt, hatékony és fenntartható legyen.

– A gondolat nem elég, a takarékosság, a felelős létezés megannyi lehetőségét kínálják a környezetvédelemben dolgozó cégek, tanácsadók, civil szervezetek, de ehhez következetes, gyors döntések és cselekvés kell minden szinten – hangsúlyozza Hankó Gergely.

Gyakorlati szinten látszódik a környezetbarát termékek és szolgáltatások (tanácsadás, tréning, felmérés, szoftverek, appok) iránti igény növekedése, de sok esetben az árérzékenység, az időhiány vagy az ügyintézéstől való tartózkodás még hátráltatja a nagyobb vásárlóerő ez irányú elmozdulását.

– Szükséges lenne a gyors, tényszerű, szakmailag megalapozott tájékoztatás arról, hogy hogyan is állunk erőforrásaink tekintetében, mi várható az energiaválság, az éghajlatváltozás következményeiként, legyen ez a hétköznapi életre kiterjedő teendő vagy akár gáz-, áram-, víz- és anyagtakarékosság. Ezt részben most megkaptuk, de a megelőzés, felkészülés, tájékoztatás lehetett volna kidolgozottabb és megtervezettebb, mert nem mindegy, hogyan áll át több százezer ember a fűtésével, és felkészült-e az építőipar, a logisztika és a fatüzelésű berendezések gyártói, forgalmazói a rohamra.

A hulladékgazdálkodás tekintetében a hosszú kivárás után a koncesszor kiléte most már biztos, így a hulladékgazdálkodó cégek és a gyártók is hamarosan meg tudják tervezni a jövőbeni működésüket. Ez a körforgásos erőforrás-gazdálkodást segítő fejlesztések és a visszagyűjtési rendszerek miatt is kulcsfontosságú. //

Ésszel iszom

Damásdi Diána
fenntarthatósági szakértő
Dreher Sörgyárak

A Dreherrel sört vesznek az emberek és a történelem egy szeletét, egy gondolkodásmódot és egy filozófiát is. Az erőforrások tudatos felhasználását a gyár belső és külső, szűkebb és tágabb környezetét és közösségeit érintve is figyelembe veszik. Megőrzik és ápolják a sörfőzéshez kapcsolódó értékeket. A termékportfólió kapcsán céljuk egy szélesebb, a változatos fogyasztói igényeknek jobban megfelelő választék kialakítása, amin belül folyamatosan bővül az alkoholmentes termékeik aránya.

– Elköteleztük magunkat, hogy 2030-ra termékválasztékunk 20%-a alkoholmentes termékekből álljon. Emellett elkötelezettek vagyunk a felelős alkoholfogyasztás edukálása iránt is, amiben a már 13 éve futó Ésszel-iszom! programunk mellett a folyamatosan bővülő alkoholmentes portfóliónk is kiemelt szerepet játszik. Továbbá büszkék vagyunk rá, hogy a vállalaton belül nincs nemi, életkorbeli, nemzetiségbeli vagy egyéb típusú megkülönböztetés, támogatjuk a bevonó kultúra erősítését – vallja Damásdi Diána, a Dreher Sörgyárak fenntarthatósági szakértője. //

Egészségtudatos termékek a fenntarthatóság jegyében

Tőzsér Judit
vállalati kommunikációs
vezető
Lidl Magyarország

A Lidl Magyarország nagy hangsúlyt fektet arra, hogy széles kínálatával minden igényt kielégítsen, legyen szó akár ételintoleranciáról, akár a fenntarthatóságot vagy az állatjólétet szem előtt tartó vásárlói preferenciákról. Ennek köszönhetően folyamatosan növeli állandó és időszakos kínálatát a vegetáriánus, vegán, bio, valamint laktóz- és gluténmentes termékekkel, így a vásárlók már közel 350 termék közül válogathatnak a polcokon.

– Az egyre növekvő igényt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2020-ról 2021-re közel 30 százalékkal növekedett az egészségtudatos és speciális étrendet támogató termékek értékesítése az árbevétel alapján. Arányait tekintve a legnagyobb növekedés a vegán árucsoport esetében figyelhető meg, ami részben annak is köszönhető, hogy számos új termék került be a szortimentünkbe – mondja Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

Akik a 2021 őszén bevezetett karbonsemleges Vemondo termékcsaládból választanak, a klímavédelemhez is jelentős mértékben hozzájárulnak. Az áruházlánc ugyanis ezeknek az árucikkeknek a kibocsátását nyomon követi, összesíti, majd klímavédelmi projektek támogatásával ellentételezi. //

Gasztrovilág-változások

Salem Dániel
national trade marketing
manager
Heineken Hungária
Sörgyárak

A Heineken Hungária kivonta PET-palackos termékeit a portfóliójából, ezzel évi 200 tonna műanyagtól mentesítve a környezetet. Napernyőik és bowflagjeik újrahasznosított, re-PET anyagból készülnek, a displayeknél is előnyben részesítik az újrahasznosított papírt és a fát. Selejtezés helyett átmatricázással, elemcserével hasznosítják újra eszközeiket. Ökológiailag lebomló, magyar gyártótól származó papírpoharakra cserélték az egyszer használatos műanyagokat. A környezetvédelem jegyében meghirdetett Heineken Hungária Sajtódíj pályázattal reflektorfénybe állítják a hazai gasztrovilágban pozitív változásokat eredményező kezdeményezéseket.

– Büszkék vagyunk az eddig elért eredményeinkre nemzetközi és hazai szinten egyaránt, de itt nem állunk meg, fenntarthatóság terén magasra tettük a lécet, 2030-as célkitűzésünk a karbonsemleges termelés, majd 2040-re zéró kibocsátásra állunk át a teljes ellátási lánc tekintetében – hangsúlyozza Salem Dániel, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. national trade marketing managere. //

A fenntarthatóság és a versenyképesség az agrárium ösztönzői

A 2022. július 19-én szervezett CSR Délutánon, a CSR Hungary és a Hipp Kft. társadalmi felelősségvállalásról és fenntartható mezőgazdaságról szóló eseményén, Hanságligeten a fenntarthatóság és a versenyképesség mint az agrárium ösztönzői téma volt a fókuszban.

Takács Júlia
alapító-ügyvezető
CSR Hungary

– A CSR Délutánok Magyarország minden részén megfelelő keretet adnak ahhoz, hogy megismerve a helyben működő vállalkozások problémáit és fenntartható megoldásait, mintaként szolgálva saját vagy más iparágakban tevékenykedő cégek számára is – hangsúlyozta Takács Júlia, a CSR Hungary alapító-ügyvezetője. – A HIPP út gerince a biodiverzitás, a természeti erőforrások tisztelete.

Dr. Bódi Csaba
ügyvezető
HIPP

Dr. Bódi Csaba, a HIPP Termelő és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője kiemelte:

– A HiPP filozófiája: „A legjobbat a természettől, a legjobbat a természetnek”.

Célunk olyan egészséges és finom biobébiételek gyártása, melyek megfelelnek a legújabb táplálkozástudományi előírásoknak, kiváló minőségűek és harmóniában vannak a természettel. A folyamatosan magas minőségi szintű gyártással elkötelezettek vagyunk az ügyfelek iránt. Az innovatív, fenntartható termékek segítik a fenntartható fogyasztás megerősítését.

A megújuló energiaforrások használatának és a világszerte kezdeményezett klímavédelmi projekteknek köszönhetően az Európai Unióban működő valamennyi HiPP-üzem klíma semlegesen termel.

dr. Feldman Zsolt
mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért
felelős államtitkár
Agrárminisztérium

– A kormány agrárpolitikája számára fontos a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziója közötti egyensúly megteremtése, amelynek a jelentőségét a mostani rendkívüli helyzet is igazolja – mondta dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. //

Ez az összeállítás a Trade magazin 2022.08-09.  52-58. oldalán olvasható.