Felvirágozhat a kelet-magyarországi logisztika: már egy tűzszünet is hatást gyakorolhat erre

Jelenleg a kiszámíthatatlanság jellemzi a szomszédos háborút

Az elmúlt hetekben számos váratlan helyzet átrajzolta a rövid távú jövőképet az orosz-ukrán háborús helyzet alakulását illetően. A közelmúltban többször is belátható távolságon belül került a helyzet javulásának reménye, azonban Trump és Zelenszkij legutóbbi találkozása nem épp szerencsés irányba mozdította előre a fejleményeket.

„Ukrajna háborús helyzete hatással van természetesen a hazai gazdaság alakulására, a piaci jövőképek formálására, illetve természetesen a logisztikai szereplők várakozásaira is. A béke, de legalább egy érdemi tűzszünet javulást eredményezhetne a kereskedelemben is, a logisztikai szereplők pedig az ukrán határ közelében további potenciált láthatnának”

– mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Amennyiben a helyzet javulásában számottevő előrelépés rövidesen nem történik, akkor is lehetnek azonban logisztikai fejlesztések és fejlődések az ország keleti felében, igaz várhatóan más intenzitással. A magyar gazdaság egyik kulcságazata ugyanis a logisztika, ennek megfelelően pedig már az elmúlt években is számos jelentős beruházást láthattunk, amelyek a logisztikát szintén érintették Kelet-Magyarországon is.

Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza térségében logisztikai szempontból sok lehetőség rejlik

Az országhatárok közelsége mellett érdemes figyelembe venni az M3-as autópálya fejlesztését, valamint az ahhoz kapcsolódó további gyorsforgalmi útvonalak térnyerését. Ezek a Budapesttől keletre elterülő logisztikai élet fejlődésének egyik hajtómotorját adhatják. A fejlesztések ugyanis a közúti árufuvarozást és a hozzá kapcsolódó logisztikai tevékenységek teljes spektrumát támogathatják. Amennyiben jól használható gyorsforgalmi úthálózat áll rendelkezésre, az ráadásul nemcsak a belföldi, de a nemzetközi kereskedelmet szintén támogathatja.

„Az M30-as autópálya kieső szakaszának helyreállítása folyamatban. Ennek átadását követően a miskolci térség nemcsak közlekedési, de logisztikai szempontból is új erőre kaphat. Például a szlovákiai export-import tevékenységet is érdemben támogathatja, de új raktározással kapcsolatos beruházásokhoz is hozzájárulhat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei úthálózat további bővülés előtt áll, hiszen Ukrajnát és Romániát is a jövőben gyorsforgalmi úton elérhetjük majd. Előbbinek logisztikai szempontból nagy jelentősége a szomszédos háborús helyzet javulása esetén várható. Azonban Románia új útvonalon való könnyebb megközelíthetősége már rövidebb távon is pozitív hozadékkal járhat. Mindemellett Debrecent és környékét sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen az ország 2. legnagyobb városáról beszélünk, számos fejlesztés van itt is jelenleg is folyamatban”

– emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki azt is hozzátette, hogy ráadásul miután Debrecen és Nyíregyháza a jövőben 2×2 sávos közúti kapcsolatba kerül, hazánk két nagy városa között a közlekedés és a logisztikai lehetőségek tárháza szintén új szintre emelkedhet. Debrecen és Nyíregyháza együttes lakossága ugyanis önmagában meghaladja a 300 ezer főt.

Amennyiben Debrecen és Nyíregyháza lakosságához még a környező településeket is hozzávesszük, akár közel félmilliós létszámról beszélhetünk. Emellett Miskolc és környékének lakossága szintén százezres nagyságot ölel fel. Mindez önmagában pedig már akkora szám, amelyet bizonyos esetekben akár lokális logisztikai megoldásokkal, például kereskedelmi elosztó központokkal is érdemes lehet majd jobban kiszolgálni. A területi elhelyezkedésnek és a fejlődő közúthálózatnak köszönhetően pedig nemcsak kelet-magyarországi, de akár nemzetközi logisztikai központok is szép számmal megjelenhetnek majd a térségben.

Már most is több százezer fő dolgozik a logisztikában, de ez tovább nőhet

Magyarországon a logisztikai ágazatban jelenleg több százezer ember dolgozik. A szektorban pedig rövid és hosszú távon is hatalmas lehetőségek rejlenek nemzetközi, hazai, de kelet-magyarországi szinten egyaránt. A logisztikai szektor jövőbeni potenciális élénkülése pedig a logisztikai szakemberekre való igényt is folyamatosan támogathatja. Mindezt pedig nemcsak a közúti fejlesztések, de a térségben megfigyelhető ipari beruházások szintén élénkíthetik, utóbbiak ugyanis rendszerint logisztikai munkaerőigényt is teremtenek.

„Felsőfokú logisztikai ismeretekre, naprakész piaci tudásra egyébként is folyamatos igény mutatkozik. Persze olykor ez élénkebb, néha pedig szerényebb, de a hosszú távú trendek kedvező képet mutatnak. A jó logisztikai menedzserekre, szakemberekre pedig Kelet-Magyarországon, Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán, valamint ezen városok környékén is szükség lesz. Elég csak azt megvizsgálni, milyen gazdasági beruházások voltak a térségben az elmúlt években, és mekkora volumenű fejlesztések vannak jelenleg is folyamatban vagy tervben”

– hangsúlyozta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki hozzátette, hogy a fejlődést a térségben rendszeresen induló Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzések, valamint a helyi felsőoktatási intézmények logisztikai kurzusai is támogathatják.