Felújította az Izsák-Páhi őshonos állattartó telepet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Szerző: STA Dátum: 2024. 03. 01. 09:00

Több mint 400 millió forint európai uniós forrást költött a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az Izsák-Páhi őshonos állattartó telep felújítására, továbbá eszköz- és gépbeszerzésére.

Kiss Mónika, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a hétéves projekt célja a Felső-kiskunsági-puszták és -tavak, illetve a Kolon-tó környéki füves élőhelyek kezelését végző őshonos állatállomány tartásához szükséges infrastruktúra kialakítása, fejlesztése volt.

A beruházások több mint 436 millió forint európai uniós támogatásból valósultak meg

A területekhez kapcsolódó szántók, természetvédelmi célú, mezőgazdasági módszerekkel fenntartott élőhelyek kezelésére egyebek mellett traktorokat, homlokrakodókat, tárcsás fűkaszákat, direktvető gépeket, bálázókat, rendképzőket, rézsűkaszákat és rendsodrókat vásároltak. A projekt megvalósításakor felújították az elmúlt években az Izsák-Páhi őshonos állattartó telepet, amely a magyar szürke szarvasmarha és a Furioso-North Star tenyésztésének ad otthont. Az istálló épületét kívül-belül lefestették, megjavították a tetőhéjazatát és a bádogozását, illetve kicserélték a nyílászáróit. Felújították továbbá a lóboxokat és kialakították az épület körüli vízelvezetést. Megerősítették a gulyaszállás tetőszerkezetét is, és kicserélték az elektromos vezetékeket. Közben elbontották a régi, már nem felújítható ménistállót, épült egy új kocsiszín, mobil karámrendszert szereztek be, továbbá az állattartó telep melletti legelőkön új villanypásztorrendszereket is telepítettek. Az osztályvezető hangsúlyozta: meghatározó szerepük van a magyar házi bivaly, a magyar szürke szarvasmarha és a Furioso North-Star – mezőhegyesi félvér – ló tenyésztésével folytatott génmegőrző tevékenységben. Az őshonos hazai háziállatfajták állományainak fenntartásával a génmegőrzés célja és a legeltetéssel történő természetvédelmi kezelés feladata együttesen teljesül.

Az igazgatóság a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésében és annak természetvédelmi célú hasznosításában az 1990-es évek közepe óta vesz részt, amikor a nagy múltú, nagy genetikai értékű állomány továbbtenyésztésének feladatát kapta meg. A régi háziállatfajták közül a szürkemarha elsőként lett védett, mint első osztályú géntartalék, amely hazai tenyésztésű, a hazai tájhoz kötődik, más fajtáktól kellően elkülönült fajtatiszta állomány. Az osztályvezető emlékeztetett: a Furioso-North Star fajtát 2004-ben nemzeti kincsé nyilvánították. Az alacsony egyedszáma miatt – ez 500 körüli tenyészkancát és 80 tenyészmént jelent – a védett őshonos állatfajták közé sorolják.

A fajta tenyésztését a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2009-ben kezdte meg, ekkor léptek be két kancával a Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesületbe. Jelenlegi, 52 állatot számláló lóállományuk tartásának elsődleges célja a területkezelési feladatok ellátása és a Furioso-North Star fajta nemesítése, genetikai anyagának megőrzése, a klasszikus mezőhegyesi elvek alapján történő tenyésztése.

MTI