Fellendülés előtt a kereskedelmi ingatlanpiac – Bizakodik az MNB

A budapesti sajtótájékoztatón Nagy Tamás, az MNB pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős igazgatója hangsúlyozta: bár a körülmények kedvezőtlenek voltak, a tavalyi év végére már láthatók voltak a kedvező irányú változások, ahogy a magyar gazdaság teljesítménye is fokozatosan javult. A folytatás ugyanakkor nagyban függ attól, hogy a belföldi ipar milyen gyorsan és milyen mértékben tud megerősödni, de a banki finanszírozási feltételek várhatóan nem szigorodnak.

Az irodapiacon a helyzet egyelőre bizonytalan, mivel a hibrid munkavégzés tartósan beépült a működésbe. Az irodai kihasználatlanság idén elérheti a 15 százalékot, de ez még nem tekinthető kritikus szintnek. Az ipari-logisztikai szegmensben viszont kedvezőbb a kép: bár az európai ipar gyengélkedése hatással van a piacra, a beruházások rekordszintre emelkedtek, és a kihasználatlanság tavaly 8 százalék alá csökkent.

A szálláshely-beruházásokat az idegenforgalom élénkülése támogatja: 2024-ben a vendégforgalom elérte a járvány előtti szintet, a szállodák bevételei pedig 17 százalékkal emelkedtek. Az MNB szerint a 2025-ös kilátások is kedvezőek, ami újabb szállodai projekteknek adhat lendületet.

Bár a belföldi kereskedelmiingatlan-beruházások volumene 2024-ben 400 millió euróra csökkent – 28 százalékkal a 2023-as szint alá –, a belföldi befektetők aktivitása meghatározó volt, 73 százalékos részesedéssel. A külföldi tőke továbbra is főként az Egyesült Királyságból, Németországból és Kínából érkezik. A jegybank szerint a jelentős fellendüléshez elengedhetetlen lenne a külföldi tőke nagyobb mértékű bevonása.

Pozitív fejlemény, hogy a kereskedelmi ingatlanok értékeltségének csökkenése megállt, a régiós piacok stabilizálódni látszanak, a hitelezés volumene emelkedik, és a projekthitelek portfólióminősége megfelelő: a nem teljesítő hitelek aránya 2024 végére 3,7 százalékra csökkent Magyarországon.