Magazin: Felívelő orosz piaci agrárkapcsolatok

Az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok különös hangsúlyt kaptak 2014 januárjában. A kétoldalú kapcsolatok agrárgazdasági aspektusát nézve azonban az előző év tekinthető a diplomáciai csúcsra járatás időszakának.

Orosz kollégája meghívásának eleget téve a magyar vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg ugyanis 2013 februárjában a moszkvai „Prodexpo 2013” élelmiszer-ipari kiállítást. A moszkvai miniszteri tárgyalás előkészítéseként januárban magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság ülésezett Budapesten. A miniszteri találkozó folyományaként szakállamtitkári szintű jegyzőkönyv született, melynek értelmében kötelezettséget vállaltunk arra, hogy tenyész- és szaporítóanyagokkal segítjük az orosz mezőgazdaság növénytermesztésének és állattenyésztésének fejlesztését, kiváltképp a vetőmagtermesztés, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését.

Pozitív fogadtatásra talált 2013 áprilisában a VM külpiaci folyamatokért felelős parlamenti államtitkárának moszkvai látogatása is, melynek keretében közvetítette a tárcavezetés azon törekvését, hogy szívesen látnánk Oroszországot a 2013-as Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás (OMÉK) díszvendégeként.

Az év közepén, Paprika néven magyar élelmiszereket árusító bolt nyílt Moszkvában. A tervek szerint rövid távon 10-15 részegységből álló, magyar élelmiszer-termékeket forgalmazó boltokból álló bolthálózat jönne létre Oroszország-szerte.

A legjelentősebb orosz kiskereskedelmi lánc, a MAGNIT pedig logisztikai központ kiépítését kezdeményezi Kelet-Magyarországon, melyről a külügyi államtitkár egyezett meg az orosz partnerével. Az ezer kamion befogadására alkalmas terminál mintegy 1500 munkahelyet kínál Záhony térségében.

Beérik a „Keleti Nyitás”

A magyar agrártermékek orosz piaci kereskedelmére pozitív hatást gyakorolt a vázolt, erősen összehangoltnak tűnő diplomáciai offenzíva. Az agrár- és élelmiszer-ipari termékeink iránti kereslet 2013-ban élénkült, új lendületet kapott. Exportunk az év közepe táján negyedével bővült és a tíz havi átlag is 22 százalékos exportbővülésről árulkodik.

A stagnálás közeli állapotban lévő agrárkivitel árnyékában az orosz piac bizonyult 2013-ban a legdinamikusabban fejlődő agrárpiacunk egyikének, és az igen alacsony orosz importnak köszönhetően az orosz piaci reláció produkálta a legjelentősebb külkereskedelmi mérlegtöbbletet az élelmiszer-gazdasági termékkörben. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy beértek a „Keleti Nyitás” politikáját körvonalazó, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését célzó agrárdiplomáciai erőfeszítések.

A jövőt mindkét fél ígéretesnek tartja. Az orosz mezőgazdasági miniszter helyettese szerint a magyar szállítások a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén a jelenlegi szint két-háromszorosára is növelhetők lennének, amennyiben Magyarország minőségi árut tudna szállítani Oroszországba. Magyarország számára az orosz piac, gondolva itt a Független Államok Közösségére (FÁK), az alternatív agrárpiacok kialakításának fontos hídfőállása lehetne, mindemellett segítené a feldolgozott termékek exportunkon belüli térnyerésének erősítését és esélyt kínálna arra, hogy az orosz piacon keresett, ott évtizedes ismertségre szert tett élelmiszer-termékeink hazai termelési és élelmiszer-ipari hátterét újraélesszük, ami tízezres nagyságrendű munkahely-teremtési hozadékkal is járna.

Átlag feletti bővülés

Jóllehet a magyar élelmiszer-gazdasági kivitel 83-84 százaléka ma már az Európai Unió Egységes Belső Piacán talál vevőre, az EU-n kívüli piacok legkarakterisztikusabb, legfajsúlyosabb és egyben a leggyorsabban bővülő piaca kétségtelenül az orosz piac.

Az utóbbi években töretlenül fejlődő agrárkivitelen belül a magyar agrárkiviteli rangsor kilencedik helyén rendszeresen Oroszországot találtuk. Ezt a folyamatot befolyásolhatja a 2013-as évi, összességében stagnáló agrár-külkereskedelmi helyzet, jóllehet a 2012-es rekordnagyságrendű, 8,1 milliárd eurós agrárkivitel túlszárnyalására a világpiaci árak csökkenése és a 2012-es súlyos aszály miatti gyenge termés következtében reális esélyünk nem volt.

A dinamizálódó oroszországi kivitelünk most egy-két hellyel előrébb hozhatja az orosz piacot a kiviteli rangsorban, ami elsősorban abból a szempontból érdemel különös figyelmet, mert az oda kiszállított termékeink zöme feldolgozott formában kerül az orosz vevőhöz, így lényegesen több hozzáadott értékkel bír, mint például a gabonaexport.

Oroszország tradicionális piaca a magyar agrár- és élelmiszer-ipari termékeknek, kiváltképp a feldolgozott mezőgazdasági termékeinknek. Az orosz piac jelentőségét csak növeli, hogy évtizedes múltra visszatekintve is stabilan a 10 legfontosabb agrárkülpiacunk között található.

Az agrárgazdasági érdekek szempontjából különösen frekventált orosz reláció az elmúlt pár évben átlagot meghaladó módon fejlődött. Orosz piaci kivitelünk mind 2012-ben, mind 2013-ban átlagon felüli mértékben bővült. Az erőteljesebb élelmiszer-gazdasági kivitelbővülés következtében az agrárgazdasági export részaránya az orosz piaci magyar nemzetgazdasági kivitelben a 2012-es 7,9 százalékról 8,4 százalékra emelkedett.

Orosz piaci sajátosságok

Oroszországban az emelkedő olajbevételek nyomán hosszú távú mezőgazdaság-fejlesztési program bontakozik ki. Az orosz agrárpolitikát az önellátásra való törekvés jellemzi, melyet az orosz „Élelmezés-biztonsági Doktrina” is megfogalmaz. A hazai szükségletet hosszabb távon saját termelésből kívánják az oroszok kielégíteni. Frekventált területnek számít ebből a szempontból a tej- és tejtermékek, a hús és a cukor. A most megfogalmazódó önellátási célok jól tükrözik a jelenlegi helyzetet, hiszen középtávú célként fogalmazódik meg, hogy az önellátási szint növényi olajból és cukorból érje el a 80, húsból a 85, tejtermékekből pedig a 90 százalékot. Az ambiciózus önellátási célok arra intenek, hogy a termékexporton túl a gazdasági és tudományos kapcsolatok más szintjeire is nagyobb figyelmet kell a jövőben fordítani.

Az orosz gazdaságfejlesztési törekvésekhez illeszkedik a magyar élőállat-export, kiváltképp a tenyészállat-kivitel. Ez a magyar agrárexportban már tetten érhető, de a 2013 elején aláírt Mezőgazdasági Megállapodás is tartalmaz ilyen célokat. Utalva a 2011–12-es folyamatokra, érdemes kiemelni, hogy az akkor megduplázódó hús- és italexport, a közel másfélszeresére bővülő tejtermék-kivitel és élőállat-export, a szinten maradó, tartósított zöldség-gyümölcs kivitel és olajosmag-export, illetve az enyhén bővülő gabonakivitel jellemezte az orosz piaci magyar agrárkivitelt. Eközben azonban visszaeső zöldség- és gyümölcsexport, csökkenő készétel- és élelmiszeriparimelléktermék-kivitel, csökkenő cukor- és cukortermékexport kísérte a szerkezeti változásokat.

A 2012–13-as fejlődési pálya több ponton eltér az előző évi tendenciáktól. A legfőbb különbség, hogy míg a 2011–12-es piacbővülés 11 százalékot, addig a 2012–2013-as időszak, az 1–10 havi adatok alapján 22 százalékos piacbővülést mutat. Emellett megtriplázódó cukorexport, megduplázódó olajosmag-export, több mint másfélszeresével bővülő hús- és vá­gásimelléktermék-export, valamint húsból, halból készült termékek kivitele jellemezte a tavaly január–október közötti időszakot. Növekedett emellett az élelmiszer-ipari melléktermékek, a készételek, a zöldségfélék és az élő állatok exportja is.

A hús és hústermékek kivitele kapcsán kiemelendő, hogy a sertéshúsexport a múlt év tíz hónapjában rendkívül dinamikusan fejlődött, 3-ról 12 ezer tonnára nőtt, értékben pedig, elérve a 33 millió eurót, több mint három és félszeresére bővült. A baromfihúsexport is lendületet vett, a 7000 tonnához közelítő export, értékben a 10 millió eurót túllépve, mintegy 43 százalékkal bővült.

A vázolt piaci helyzetképből kitűnik, hogy a magyar érdek hosszabb távon a közvetlen kereskedelmi kapcsolatokon túlmutató lehetőségek kiaknázásában fogalmazható meg leginkább, hiszen az orosz állattenyésztés előtt álló fejlődési lehetőség a magyar agrárium számára is a kutatási eredmények külpiaci értéke­sülését jelentheti. Gondolva itt elsősorban a technológiai és tudástranszferre, valamint a szaporító anyagok exportjára, illetve az ahhoz csatolható „know how” üzleti és nem „baráti alapon” történő átadására.