Feketelistán a zöldre festés?

Az angol versenyhatóság 2022-ben három ruházati márka által tett állításról mondta ki: azok azt az érzetet kelthették a fogyasztókban, hogy a termékeik környezetbarát gyártással készültek, Hollandiában az ugyancsak ruházati termékeket forgalmazó vállalkozás esetében derült ki, hogy azok alaptalanul látták el „ecodesign” és „conscious” felirattal a termékeiket, Németországban a karbonsemlegesség jelzőt vitatták számos bírósági döntésben, a francia hatósági döntések alapján pedig krémek, szivacsok kapcsán hangzott megalapozatlanul a „környezetbarát” és a „hulladékmentes” jelző – olvassuk a példákat a közelmúltból dr. Szendrő Szabolcs és dr. Nagy Aranka senior ügyvéd (mindketten az Ormai, Papp, Czike és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda munkatársai) szakcikkében, amely a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének Zöldgazdaság című tanulmánykötetében jelent meg.

A fenti európai esetek során bizonyítottan megvalósult a greenwashing, azaz a zöldre festés jelensége. Magyarországon a GVH által 2022 novemberében átfogó piacelemzése során 60 hazai, elsősorban ruházati termékekre, kozmetikumokra és tisztítószerekre, valamint a napi fogyasztási cikkek csomagolásaira vonatkozó weboldal kommunikációját tekintette át. A vizsgálat eredményei alapján a vállalkozások meglehetősen széles értelmezési tartományban, továbbá rendszertelenül kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Gyakoriak voltak az olyan túl általános jellegű, további magyarázatok nélküli jelzők, mind például a zöld, a környezettudatos, vagy az állításokkal kapcsolatos magyarázatok magyar nyelven nem voltak elérhetők, nem voltak ellenőrizhetők. Számos vállalkozás úgynevezett bizalmi jegyekkel, logókkal utalt „zöld” működésére, ugyanakkor nem volt mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer.

A „zöldre festés” (greenwashing) jelenségére tehát egyre nagyobb figyelem irányul, így mind a vállalkozások, mind pedig a jogalkalmazók érdeke, hogy a zöld kommunikációval kapcsolatos elvárások tisztázottak és egységesek legyenek. Az eddigi lépések meglehetősen sporadikusak voltak, Európában a versenyhatóságok főleg informális, kötelező erővel nem bíró tájékoztatókkal, iránymutatásokkal igyekeztek orientálni a piaci szereplőket.

A legújabb és egyben legjelentősebb jogalkotási fejlemény egy kifejezetten a zöld állításokkal kapcsolatos követelményekről szóló irányelvtervezet, amelyet az Európai Bizottság 2023. március 22-én hozott nyilvánosságra. A Zöld Állításokról szóló Irányelv-tervezet kiterjesztené a minden körülmények között tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatok listáját (ha tetszik, feketelistáját) bizonyos zöld kommunikációkra is. Ennek megfelelően jogsértőnek minősülne például az olyan általános környezetvédelmi állítások megfogalmazása, amelyek esetében a vállalkozás nem tudja bizonyítani, illetve igazolni az állítással kapcsolatos kiváló környezeti teljesítményt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden állításnak széles körben elismert tudományos bizonyítékokon, pontos és egyértelmű információkon kellene alapulnia.

Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az európai hatóságok közül az elsők között tett közzé vállalkozásoknak szóló iránymutatást a jogszerű környezetvédelmi és fenntarthatósági relevanciájú kereskedelmi gyakorlatok elősegítése érdekében. Az iránymutatás összegzi, milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a reklámtervezéskor: a zöld állítások (pl. „újrahasznosítható”, „bio”, „organikus”, „lebomló”) megfogalmazásának egyértelműnek és konkrétnak kell lennie; az állításokat a fogyasztók számára könnyen érthető nyelven és világosan szükséges megfogalmazni; az állításoknak valósnak és pontosnak kell lenniük; továbbá kitér az iránymutatás az állítások alátámasztásának követelményeire, illetve a tanúsító címkék alkalmazásának kereteire is.

A GVH piacelemzésében a jogalkotó számára is szempontokat adott egy egységes állítás- és jelölésrendszer bevezetéséhez, így elképzelhető, hogy a hazai jogalkotás is kidolgoz majd egy egységes normarendszert a zöld állítások vizsgálatára, minden valószínűség szerint egy jóval erőteljesebb és proaktívabb jogalkalmazási gyakorlatra lehet számítani Magyarországon.