Fejlődik a hazai ökoturizmus

A Kiskunsági Nemzeti Park bemutatóhelyeit évente 115 ezren keresik fel

Rácz András köszöntőjében kiemelte: az új létesítmény is jelzi, hogy az állami természetvédelem feladatellátása ma már messze túlmutat a védett fajok és élőhelyeik megőrzésén. A nemzeti parkok ezek mellett a régészeti és kulturális örökség, valamint a hagyományos gazdálkodási módok megőrzésében és bemutatásában is meghatározó szerepet töltenek be – mondta.

Mindezek megismerésére közvélemény-kutatások alapján is egyre nagyobb a társadalmi igény: a magyarok 70 százaléka tudatosan keresi a nemzeti parkok ökoturisztikai programlehetőségeit, és aktívan igyekszik eltölteni szabadidejét – tette hozzá. Az országban nyilvántartott mintegy 700 ökoturisztikai létesítmény felét a 9 nemzeti parki igazgatóság valamelyike működteti, ezeket összesen évente 1,6 millió látogató keresi fel – ismertette.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 3 látogatóközpontot, 6 tematikus bemutatóhelyet, 2 szálláshelyet és 2 természetiskolát működtet, továbbá 26 tanösvény gazdája – sorolta az államtitkár, megjegyezve, hogy ez Magyarország második nemzeti parkja, mely 1975-ben jött létre és kiterjedését tekintve is az 1973-ban létrehozott hortobágyi után következik.

A Kiskunsági Nemzeti Park bemutatóhelyeit évente 115 ezren keresik fel, emellett 3 tájvédelmi körzet, több mint 20 természetvédelmi terület, 6 védett vizes élőhely, továbbá egy bioszféra rezervátum gazdagítja a látnivalókat – mondta Rácz András jelezve: nem csupán megőrizni, de gyarapítani is igyekeznek a védett területek hálózatát.

A látogatóközpontról azt mondta, hiánypótló létesítmény, mely szerdától 230 négyzetméteren, egyebek mellett a pásztor hagyományokat és a puszták élővilágát bemutató két tematikus kiállítással várja az érdeklődőket. Az épületegyüttes közösségi rendezvények, konferenciák megtartására is alkalmas.

Megjegyezte: a központ ajándékboltjában terveik szerint nemzeti parki védjegyes termékeket lehet majd vásárolni, és hangsúlyozta, hogy a helyben maradást és falusi önfoglalkoztatást segítő, 2010-ben létrehozott védjegyrendszerhez eddig több mint 260 termelő csatlakozott több mint 1300 termékkel. A Kiskunsági Nemzeti Park területén ebből 29 termelő 142 védjegyes terméke készül.

Kifejtette, a természetvédelemre is igaz, hogy az állami erőfeszítés önmagában kevés. Ahhoz, hogy ezt a munkát hatékonyan és eredményesen lehessen végezni, a helyiek elfogadására és aktív közreműködésére is szükség van – fogalmazott. Ez a Puszta kapuja információs központ esetében maradéktalanul megvalósult – hangsúlyozta. A létesítményt a nemzeti park és Bugac önkormányzata közösen működteti a jövőben.