Fejenként havi 61 ezer forintot költöttünk el a kiskereskedelemben

A KSH közzétette a gazdasági folyamatok tavalyi regionális eltérését Magyarországon. A részletes adatokból kiderül, hogy milyen különbségek vannak a régiók között hazánkban.

A magyar gazdaság teljesítményének az ezredfordulót követő, viszonylag egyenletes ütemű növekedése 2007-ben lefékeződött, javarészt az államháztartási hiány csökkentését célzó, elsősorban a keresletet szűkítő kormányzati intézkedések hatására – írja a KSH makrogazdasági kitekintésében. 2008-ban a bővülés üteme tovább lassult, amit 2009-ben számottevő, 6,7 százalékos visszaesés követett, elsősorban a pénzügyi és gazdasági válság következményeként.

A statisztikai hivatal elemzéséből az derül ki, hogy az ország különböző térségeit eltérően érintette a válság, de az egy lakosra jutó bruttó hazai terméket tekintve a régiós sorrendje egy kivételével nem változott: korábban hetedik helyen álló Észak-Alföld megelőzte Észak- Magyarországot. A továbbra is legmagasabb fejlettségi színvonalú Közép-Magyarország és a rangsor végén álló Észak-Magyarország között 2,7-szeres volt a különbség.

Magyarországon 2009-ben a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évekétől nagyobb mértékben, 5 százalékkal csökkent. A mérséklődés üteme régiónként viszonylag szűk intervallumban szóródott. Legnagyobb mértékben (7 százalékkal) Dél-Alföld forgalma, legkevésbé (4 százalékkal) Észak-Magyarországé esett vissza. Az egy lakosra jutó havi kiskereskedelmi forgalom átlagosan 61 ezer forintot tett ki. A régiók közül legmagasabb összeg (76 ezer forint) Közép-Magyarországon számítható egy lakosra, a rangsor végén pedig Észak-Magyarország és Észak-Alföld áll 49–49 ezer forinttal.

A foglalkoztatási arány Közép-Magyarországon, Nyugat- és Közép-Dunántúlon haladta meg az országos átlagot, a legrosszabb a helyzet e tekintetben Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön. Tavaly a 15-74 éves korosztály 49 százalékát foglalkoztatták, mely 1 százalékponttal elmarad az egy évvel korábbitól.

A gazdaság térségenként eltérő szerkezete és teljesítménye alapvetően meghatározza a kereseti különbségeket. Országosan 2009-ben az alkalmazásban állók havonta átlagosan bruttó 195 ezer forintot kerestek, az előző évinél mindössze 0,5 százalékkal többet. A bruttó keresetek növekedési üteme egyedül Közép-Magyarországon volt magasabb az országos átlagnál, a Dunától keletre eső régiókban és Dél-Dunántúlon pedig jóval az alatt maradtak, és még az előző évi szintet sem érték el. A havi nettó átlagkereset átlagosan 122 ezer forint volt 2009-ben, és 2 százalékkal haladta meg az előző évit – közli a KSH elemzését a Világgazdaság Online.