Februárban emelkedett a FAO élelmiszerár indexe

Sajtüzem Örményországban. © FAO/ Karen Minasyan

A FAO élelmiszerár-index, ami a globálisan legfontosabb élelmiszer-alapanyagok havi árváltozását követi, az előző hónaphoz képest 1,6%-kal és az egy évvel korábbi értékhez képest 8,2%-kal emelkedett.

A drágulás mögött főként a cukor árindexe állt, amely három hónap csökkenés után január óta 6,6%-kal nőtt. Az emelkedést okozhatták a 2024/25-ös szezonra esetlegesen szűkülő globális kínálat körüli aggodalmak, amit az indiai termelési kilátások romlása és a kedvezőtlen brazíliai időjárási viszonyok gerjesztenek.

A tejtermékek árindexe 4%-kal erősödött februárban, főként a fogyasztói árak emelkedése miatt például a sajt és a teljes tejpor esetében, továbbá a főbb exportőr régiók termelését meghaladó erős importkereslet okán.

A növényi olajok árindexe 2%-os emelkedést mutatott januárhoz és 29,1%-at az egy évvel korábbi szintjéhez képest. A trend mögé nézve magasabb pálma-, szója- és napraforgóolaj árakat látunk, amit a délkelet-ázsiai esetleges szezonális ellátási problémák, illetve a bioüzemanyag szektor nagy kereslete generált.

A gabonafélék globális piaci ára 0,7%-kal kúszott feljebb februárban. A búza ára a szűkebb orosz kínálat és a kelet-európai és észak-amerikai termelési körülmények körüli aggodalmak miatt nőtt, ám a mutató így sem érte el a tavaly februári szintjét. A kukorica világszerte tovább drágult az elégtelen brazil export és a növekvő amerikai import miatt. Ezzel szemben a rizs világpiaci ára 6,8%-kal esett a bőséges exportkínálat és gyenge kereslet együttesétől.

A húsfélék árindexe szinte változatlan maradt február során, miután a baromfi- és sertéshús ára a bőséges készletek okán csökkent és a birka- és marhahús ára stabilan tartotta magát az erős globális importkereslet mellett.

Bővülhet a 2025-ös búzakibocsátás

A FAO megjelentette a Gabonakészletek és -igények gyorsjelentését is, mely szerint a 2025-ös globális búzakibocsátás elérheti a 796 millió tonnát – 1%-kal meghaladva az előző évit. A növekményt az európai uniós termelés (és ezen belül is főként Franciaország és Németország) várható termelésbővülése generálja. Emellett azonban Kelet-Európában szárazsággal és a kontinens nyugati részén túlzott csapadékkal küzdenek, ami hatással lehet a hozamokra. Az Egyesült Államokban a búza vetési területe bővülhet, ám az őszi vetés hozamát az aszályos időjárás visszafoghatja.

A rizstermelés rekordot dönthet a szezonban 543 millió tonnával (hántoltrizs-egyenértéken számítva), köszönhetően az indiai termésnövekedésnek és a kedvező termelési körülményeknek Kambodzsában és Mianmarban.

A FAO 2842 millió tonnára emelte a globális gabonakibocsátási előrejelzését 2024-re, ami kis bővülést hoz 2023-hoz képest.