Nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé
A Hungarikum Bizottság által meghatározott nemzeti értéktárba került a tiszai halászlé – jelentette be a földművelésügyi miniszter szombaton, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzsen, a község önkormányzata és a Derzsi Szabadidős Egyesület által szervezett VIII. Kárásznapon.
Fazekas Sándor elmondta: a tiszai halászlé egyedülálló, védendő érték, amely a magyar életérzés, identitás része. Hozzátette: bízik abban, hogy a tiszai halászlé hamarosan a hungarikumok sorába is emelkedhet és még inkább gyarapítja azon ételek sorát, amelyek sok érdeklődőt, turistát vonzanak a Tisza-tóhoz és környékére.
A Földművelésügyi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: a kormány kiemelt célja a fejenkénti éves halfogyasztás növelése, a halgazdálkodást, a hal védelmét középpontba állító szemléletváltás és a Magyarországon őshonos halfajok visszatelepítése. A magyarországi halfogyasztás 20 százalékkal emelkedett 2000 óta, és az a cél, hogy 2023-ra újabb 20 százalékkal emelkedjen.
Felidézték azt is, hogy a Balatonon 2013. december 5-től megszűnt a nyílt vízi halászati tevékenység, és az ágazati törvény 2015 tavaszán végrehajtott módosításával 2016. január 1-jétől az egész országban megszűnt a kereskedelmi célú halászat. A törvény új alapokra helyezte a horgászat és a halászat megítélését, a hazai halállomány védelmét, fenntartható hasznosítását.
Ezzel összefüggésben kitértek többi között a halmentés és a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésének részletes szabályozására, a kárókatona-gyérítés előírhatóságának bevezetésére, az állami horgászjegy területi érvényességének kiterjesztésére, a kedvezményes ifjúsági horgászvizsga lehetőségére (3500 forint helyett 1000 forint). Az országosan nem fogható őshonos halfajok visszatelepítésére, a kecsege és széles kárász szaporítására és telepítésére 65,7 millió forint támogatást nyújtottak, telepítésük idén március 1. és október 31. között történik. Csaknem félmillió kárász visszatelepítése a cél. 2016 tavaszán a 8-12 centiméter széles kárászivadékok a császártöltési Vörös-mocsárba és a hortobágyi Fekete-víz nevű rekonstruált mocsárba kerültek. A kecsegék telepítésénél a helyszínek kijelölése során a kecsege vándorlási szokásait is figyelembe veszik, így alsó határként a Duna esetében Paks, a Tisza esetében pedig Mindszent térségét jelölték meg, hogy a telepített halak várhatóan az ország határain belül maradjanak. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Spárgaszezon indul Magyarországon: exportnagyhatalom vagy gasztronómiai lehetőség?
Miközben Nyugat-Európában tavaszi csemegeként ünneplik, itthon még mindig csak szűk…
Tovább olvasom >HNT: hamarabb érnek tudatos borfogyasztóvá a mai fiatal felnőttek
Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya…
Tovább olvasom >Top 10 légitársaság, ahol a fedélzeti étkezés gasztronómiai élmény – Íme, a Food & Wine rangsora
A „repülős kaja” kifejezés sokáig egyet jelentett a középszerűség szinonimájával,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az Országos Kereskedelmi Szövetség az árréscsökkentés kivezetését javasolja
Az árréscsökkentés kivezetését javasolja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ); a…
Tovább olvasom >Május második felében dől el, marad-e az árréscsökkentés
Amikor a kormány bevezette az árréscsökkentést, úgy döntött, hogy május…
Tovább olvasom >KSH: az élelmiszeripar értékesítési árai 6,2 százalékkal emelkedtek
2025 márciusában az ipari termelői árak átlagosan 7,3 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >