A biomassza ismét jelentős energiaforrás lehet
A biomassza ismét jelentős energiaforrása lehet a magyar vidéknek ugyanúgy, ahogyan évszázadokon át az volt – hangoztatta a vidékfejlesztési miniszter Budapesten, egy szakmai tanácskozáson.
Fazekas Sándor a Vidékfejlesztés megújuló energiával című tanácskozás megnyitóján egyebek közt arról beszélt, hogy a vidéki ember évszázadokon át a környezetében található – másra már nehezen használható – mezőgazdasági melléktermékekből, például a kukoricacsutkából, szalmából, azaz biomasszából nyerte a szükséges energiát.
Ez a lehetőség több évtizedre feledésbe merült, de most ismét kezdik felfedezni a biomassza és a biogáz alkalmazásának fontosságát. A helyben található energiaforrások hasznosításával ugyanis csökkenthetők az energiaköltségek, akár a korábbi ráfordítások harmadára-ötödére a fosszilis energiahordozók használatához képest – húzta alá a miniszter.
Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a fórum főszervezője a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta: ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság a jövőben versenyképes tudjon maradni, illetve növelni tudja versenyképességét – főként a nyugat-európaiakkal szemben -, szükség lesz arra, hogy a mostaninál nagyobb mértékben hasznosítson megújuló energiaforrásokat.
Hozzátette: a nyugat-európai gazdák már most jelentős összegeket fektetnek a megújuló energia források termelésébe. Németországban például meghaladja a 18 milliárd eurót az eddigi befektetések értéke, és minden harmadik német gazda valamilyen formában részt vesz a megújulóenergia-termelésben, ami jelentős kiegészítő jövedelmet is biztosít számukra.
Az EP-képviselő kifejtette: a megújuló energia főként vidéken állítható elő gazdaságos módon. Így például a biogázt elsősorban állati trágyából lehet termelni, de a bioüzemanyag is mezőgazdasági fő- és melléktermékekből állítható elő. Szél- és napenergiát is leginkább vidéken lehet termelni, és a geotermikus energia szintén itt áll rendelkezésre elsősorban. Ezeket az energiaforrásokat a mezőgazdaság is jól hasznosíthatja saját energiaszükségletének kielégítésére. Példaként említette, hogy Magyarországon mintegy kétezer gabonaszárító működik, de csak hármat működtetnek biomasszával. Emellett a napelemeket mint energiatermelő egységeket el lehet helyezni a mezőgazdasági épületek tetején – tette hozzá Glattfelder Béla.
Az MTI-nek elmondta: Magyarországon a megújuló forrásokból nyert energia jelenleg az összes energia mintegy 8 százaléka. Ezt az arányt 2020-ra 14,65 százalékra kell növelni, mert Magyarország ennyit vállalt az ide vonatkozó nemzeti cselekvési tervében. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >