Farmer-Expo: az idén csak Debrecenben lesz tenyészállat-bemutató

A szakember emlékeztetett, hogy a száj- és körömfájás-járvány súlyos kihívások elé állította a magyar állattenyésztést: a gazdák első reakciója az ijedtség, a bezárkózás volt, a telephelyekre sem engedte be senkit. „Most újra éledezni látszik az ágazat”, a válság rávilágított az együttműködés, a gyors reagálás és a járványkezelési protokollok fontosságára – mondta, megjegyezve, hogy a mezőgazdaság szereplői bebizonyították, hogy képesek alkalmazkodni, védekezni és tanulni a helyzetből. „A Farmer-Expo éppen ezt a tapasztalati tőkét kívánja összegezni és továbbadni, lehetőséget teremtve, hogy a termelők, kutatók, állatorvosok, döntéshozók és piaci szereplők közösen értékeljék a történteket, bemutassák az új technológiákat, és megalapozzák a jövő biztonságos működését” – mutatott rá Vaszkó László. Hozzátette: a cél nem a félelem erősítése, hanem az önbizalom visszaépítése és annak demonstrálása, hogy a magyarországi agrárium felkészült, tanult, és készen áll a megújulásra. A tervezett tenyészállat-bemutató kapcsán megjegyezte: az élőállat-bemutatók évről évre fontos szakmai és a közönségérdeklődést kiváltó elemei a kiállításnak.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségével (MÁSZ) együttműködésben a szervezők mindent megtesznek, hogy a bemutatók a legszigorúbb állategészségügyi szabályoknak megfeleljenek.

A háromnapos rendezvényen gazdag programokkal várják az érdeklődőket: gépbemutatók és technológiai újdonságok, állattenyésztési és növénytermesztési szakmai fórumok,  aszálykonferencia is lesz – sorolta Vaszkó László. Jávor András, a Debreceni Egyetem (DE) professzora, aki évekig dolgozott a juh terméktanácsban, azt mondta, a Farmer-Expo lehet a helyszíne a juhágazat új zászlóbontásának. A juhágazat ugyanis mind infrastruktúrában, mind innovációban jelentős mértékben lemaradt a többi ágazattól, miközben nyolcezer juhászt foglalkoztat és 30 milliárd forint termelési értéket termel.

MTI