Farkas Sándor: a magyar agrárium elismertsége soha nem volt olyan jó, mint jelenleg

(Fotó: Pixabay)

Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete által rendezett fórumon azt mondta, az elmúlt évtizedben a magyar mezőgazdaság kiemelt stratégiai ágazattá vált, minden nehézség ellenére képes volt a megfelelő mennyiségű és minőségű, biztonságos élelmiszer előállítására. Egy nehéz időszak után magyar mezőgazdaság az elmúlt 10-12 évben ismét talpra állt, a támogatáspolitika pedig lehetővé teszi, hogy a megálmodott fejlesztések megvalósuljanak – szögezte le. A magyar agrárium 2030-ra nagyon közel kerülhet vagy akár utol is érheti a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokat – hangsúlyozta a politikus. Kitért arra, hogy az inputanyag árak az elmúlt időszakban „szinte elviselhetetlen mértékben” emelkedtek. A közelmúltban azonban a földgázárak mérséklődése nyomán csökkenésnek indultak a műtrágyaárak, ám úgy vélte, nem valószínű, hogy visszatérnek a háború előtti szintre. Kiemelte: a hazai gabonapiac az ukrán gabona behozatala következtében teljesen hektikussá vált, a helyzet kezelésére azonban – több keleti tagország kérése ellenére – nem kapunk uniós támogatást. A minőségi problémákat az ellenőrzés erősítésével igyekszik orvosolni a kormányzat – közölte Farkas Sándor.

A hazai adottságokhoz illesztették az új rendszert

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette: az új agrártámogatási rendszer szabályait úgy igyekeztek meghatározni, hogy a magyar adottságokhoz illeszkedve legkönnyebben teljesíthetők legyenek az uniós előírások. 2027-ig mintegy 5300 milliárd forint közvetlen mezőgazdasági támogatást kaphatnak a magyar gazdálkodók, ezek elnyeréséhez azonban a korábbinál sokkal erősebb zöld feltételeket kell teljesíteni. Ezek a zöld előírások az összes uniós forrással rendelkező területalapú és állattartáshoz kapcsolódó támogatás mögött megjelennek – hangsúlyozta az államtitkár. Példaként említette, hogy az őszi, nyári betakarítású kultúrák után a talajborítást fenn kell tartani. Előírás – a 10 hektár alatti termelőket, az ökológiai gazdálkodókat, a döntő arányban gyepen gazdálkodókat leszámítva – a kötelező vetésváltás is a szántóterületeken. Minden évben, minden mezőgazdasági parcella egyharmadán – a hibridkukorica vetőmagjának előállítását kivéve – új növényt kell termeszteni. A szabályosan lebonyolított másodvetés azonban feloldja ezt a kötelezettséget – tudatta az államtitkár. Hozzátette: az idei évre az orosz-ukrán háború miatt ez alól az előírás alól átmeneti mentességet kaptak a termelők, ennek ellenére vannak olyan kultúrák, melyek egymás utáni termesztése – elsősorban növényegészségügyi okokból – tilos. A gazdálkodóknak – a parlagot is beleértve – a szántóterületek 4 százalékát nem termő területként kell kezelniük, bizonyos feltételek teljesítése esetén ez az arány 3 százalékra mérsékelhető – közölte a politikus.

Az agroökológiai program minden gazdálkodó számára elérhető

Az uniós szabályok változását kihasználva több területtípus bevonható a támogatható körbe, így a biodiverzitás szempontjából értékes vizenyős területek vagy a széleróziót mérséklő fás szegélyek – mondta Feldman Zsolt. A területalapú alaptámogatás 147 euró körül alakul hektáronként, melyet az 1200 hektár alatti gazdálkodók esetén újraelosztó támogatás egészít ki. Ennek mértéke 10 hektárig 80 euró/hektár, 11-150 hektárig 40 euró/hektár lesz várhatóan – ismertette az államtitkár. A termelők a szántó, gyep és ültetvény esetében is minden évben dönthetnek úgy, hogy a választhat jó gyakorlatokat teljesítve igénylik-e a 80 euró/hektár támogatást – jelezte. Feldman Zsolt elmondta: a fiatal gazda támogatás hektáronként 157 euróra emelkedik, a támogatható terület nagysága 300 hektárra növekszik a jelenlegi 90-ről.

MTI