FAO: Új rekordokat érhet el a főbb mezőgazdasági élelmiszer-alapanyagok globális előállítása

A mezőgazdasági termények tekintetében a rizs, a kukorica, a cirok és az olajos magvak előállítása várhatóan új rekordot fog dönteni – áll a FAO élelmiszerekre vonatkozó gyorsjelentésében, amely ugyanakkor megjegyzi, hogy a globális élelmiszertermelés továbbra is érzékeny a kedvezőtlen időjárási viszonyokra, valamint a geopolitikai feszültségekre, a kereskedelempolitikai bizonytalanságokra és a gazdasági helyzetre.

„Bár a mezőgazdasági termelési trendek stabilnak tűnnek, egyre több tényező veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot”

– mondta Maximo Torero, a FAO vezető közgazdásza.

A félévente megjelenő jelentés piaci értékeléseket és frissített előrejelzéseket nyújt a főbb élelmiszer-alapanyagok – köztük a búza, a szemestakarmányok, a rizs, az olajos magvak, a cukor, a hús, a tejtermékek és a halászati termékek – termelésére, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan. Emellett becslést készít a globális élelmiszerimport-költségekről, és külön tematikus fejezetekben tárgyalja a madárinfluenza hatásait, a 2022 óta bekövetkezett változó kereskedelmi mintákat, a halászati élelmiszerhamisítás lehetséges okait a globális agrár-élelmiszerrendszerekben, valamint a tengeri hajózás szén-dioxid-mentesítésének élelmiszerimportra gyakorolt következményeit.

• A globális búzatermelésben mérsékelt növekedés várható a következő évben, miközben az egy főre jutó fogyasztás csökken. A termelésnövekedést elsősorban az Európai Unióban várható 13%-os emelkedés hajtja, amit a kedvező időjárásnak köszönhető hozamnövekedés okoz, valamint az Indiában várhatóan minden idők legnagyobb termése, amely a megnövelt vetésterületeknek köszönhető.
• A szemestakarmányok előállítása várhatóan 3,4%-kal emelkedik, ezzel új rekordot elérve, köszönhetően a kedvező kilátásoknak Brazíliában, az Európai Unióban és különösen az Egyesült Államokban, ahol – elsősorban a vetésterületek bővítése miatt – a kukoricatermelés várhatóan 6,0%-kal fog nőni. A kedvezőbb időjárás Dél-Afrikában is hozzájárulhat a kukoricatermelés növekedéséhez.
• A FAO közzétette első előrejelzését a globális rizstermelésre vonatkozóan is, amely szerint az éves termelés 0,9%-kal emelkedhet, új rekordot (551,5 millió tonnát) elérve, főként az Ázsiában várható termelésnövekedésnek köszönhetően. A nemzetközi rizskereskedelem várhatóan 1,4%-kal bővül 2025-ben, elérve a 60,5 millió tonnát, amit az afrikai erős kereslet és az indiai, valamint dél-amerikai export növekedése hajt. A rizs – mint az emberi táplálkozásban legfontosabb gabonaféle – egy főre jutó globális fogyasztása várhatóan növekedni fog, különösen az alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országokban, ahol 2%-os emelkedés várható.

Az élelmiszerekre vonatkozó gyorsjelentés tartalmazza továbbá a FAO frissített becslését a 2024-es globális élelmiszerimport-költségekre (FIB) vonatkozóan, amely szerint a teljes importszámla 3,6%-kal nőtt az előző évhez képest, elérve a közel 2,1 billió amerikai dollárt. Ezt az emelkedést elsősorban a kávé, tea, kakaó és fűszerek importköltségeinek 29,3%-os megugrása okozta, valamint a gyümölcsök és zöldségek importszámlájának 8,1%-os és a húsipari termékek 5,6%-os növekedése. Ezzel szemben más élelmiszer-árucsoportok importszámlája csökkent, beleértve a gabonafélék 4,6%-os visszaesését is.

2025-ben a kereskedelmi feszültségek és a politikai bizonytalanságok várhatóan befolyásolni fogják a globális élelmiszerimport-költségeket, elsősorban az importmennyiségek és -árak alakulásán keresztül, különösen a kitettebb termékek – például a trópusi italok és az állati eredetű áruk – esetében. A hatás országonként és termékenként eltérő lehet, az importkitettség és az elérhető alternatívák függvényében. Kedvezőtlen időjárási események és ellátási láncokat érintő zavarok tovább növelhetik az importköltségeket.

Madárinfluenza

A kiadvány külön cikket szentel annak vizsgálatára, hogy a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) milyen hatással van a baromfiágazatra világszerte. Az elmúlt négy évben ismétlődő járványkitörések ellenére a baromfihús exportja továbbra is relatíve zavartalan volt.

A HPAI élelmiszertermelésre gyakorolt hatása elsősorban a tojótyúkokat érinti, mivel a hízócsirkék termelési ciklusa rövidebb, és általában zárt tartási rendszerekben nevelik őket.

Egyéb tematikus fejezetek

A FAO élelmiszerekre vonatkozó gyorsjelentése több külön fejezetben dolgoz fel fontos, aktuális témákat.

Az egyik ilyen rész a globális műtrágya-kereskedelmet elemzi az elmúlt több mint 10 évben, kiemelve, hogy Oroszország részesedése a globális exportpiacon a legtöbb jelentős műtrágya-kategóriában növekedett. Egy másik fejezet a globális gabonakereskedelemben történt elmozdulásokat vizsgálja, megállapítva, hogy Oroszország és Ukrajna – amelyek együttesen a globális búza-, kukorica- és árpaexport közel egynegyedét adják – ellenálló képességről és alkalmazkodóképességről tettek tanúbizonyságot.

Egy külön fejezet azokat a fő tényezőket elemzi, amelyek meghatározzák a nemzetközi műtrágyaárakat. E szerint a nitrogén-, foszfor- és kálium-alapú műtrágyák átlagos ára 2025 májusában 437 USD/tonna volt, amely jelentős csökkenést jelent a 2022 áprilisi történelmi csúcshoz (815 USD/tonna) képest.

Egy másik fejezet a halászati termékeket érintő élelmiszerhamisítás mögötti gazdasági ösztönzőket vizsgálja. Ez a kockázat különösen magas a globálisan forgalmazott vízi eredetű élelmiszerek nagy volumene, az ellátási láncok összetettsége, valamint amiatt, hogy sok termék filézést vagy feldolgozást követően elveszíti a beazonosítást segítő jellemzőit. A gazdasági érdekek miatt előfordul a halfajok felcserélése, a fogási terület meghamisítása, vagy tenyésztett halak vadon fogottként való feltüntetése.

A jelentés utolsó külön fejezete azzal foglalkozik, milyen lehetséges következményei lehetnek a nemzetközi tengeri szállítás szén-dioxid-mentesítésének a nettó élelmiszerimportra szoruló fejlődő országokra nézve.