FAO: Növényi olajok nyomják a nemzetközi élelmiszer árakat

Valamivel emelkedtek a nemzetközi élelmiszerek árcédulája szeptemberben a növényi olajok – és részben a tejtermékek – árának erősödésével, az alapvető gabonák árában bekövetkezett csökkenés ellenére.

Ezzel 178,4 ponton zárt a FAO élelmiszerár indexe, közel 1 %-kal magasabban augusztushoz és 4,3 %-kal az előző év ugyanezen időszakához képest.

A FAO élelmiszerár-index hónapról hónapra követi a nemzetközileg legfontosabb öt élelmiszer-termékcsoport azok kereskedelmi értékével súlyozott árváltozását.

A növényi olajok árszintje több mint 4 %-kal nőtt; ezen belül is a pálmaolaj vitte a prímet, azt követte a szója, repce és napraforgó. A tejárindex 2,1 %-kal drágult a vaj és sajtok árának emelkedése nyomán, amit a kínálat folytonossága miatti aggodalmak fűtöttek Ausztráliában, Új-Zélandon és az Európai Unióban. A húsfélék ára lényegében változatlan maradt.

Egyedül a gabonafélék ára csökkent 1 %-kal, leginkább a kukorica és búza jegyzésében tapasztalt esés következtében. Nem csak a tartalékok bőségesek ezekből, de a FAO előrejelzése szerint világszerte rekordnagyságú gabonatermésre számíthatunk.

Az elmúlt hónapban a cukor ára stagnált; a jelenlegi szintje 33 %-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál – a különbség a túltermelés és az alacsony globális kereslet kombinációjából fakad.

Új csúcs felé a gabonaraktárak

A FAO újra felfelé módosította 2017-es gabonatermelési előrejelzését, ami így várhatóan 2 612 millió tonna lesz – 7 tonnával meghaladva a tavalyi rekordértéket, olvasható a ma frissített Gabonakészletek és –igények gyorsjelentésben.

A lépés az Európai Unió és Oroszország ígéretesnek látszó búza-, illetve Kína és az Egyesült Államok kukoricatermelésére reagált. Ezzel a frissített értékek búza esetében 750 millió tonna, a szemes terményeknél 1 361 millió tonna, továbbá a rizsnél 500 millió tonna az idei szezonra.

Mindezekkel a FAO szerint a 2018-as szezon végére minden idők legnagyobb gabonatartalékával (720 millió tonna) fogunk rendelkezni.

A gabonával való kereskedelem is nőhet, szintén rekordszintre, és elérheti a 403 millió tonnát Kína, az Európai Unió és Irán nagyobb kukoricaigénye miatt. Közben Oroszország szerepe mint a világ legnagyobb búzaexportőre megszilárdulni látszik, Argentína és Brazília lesznek a legnagyobb haszonélvezői a szemes terményekkel való kereskedelem bővülésének.