FAO: Mélyponton a nemzetközi élelmiszerárak
Már a negyedik hónapja csökkent az alapvető élelmiszercikkek nemzetközi piaci ára a jelentős készletek és a gyenge kereslet mellett, utóbbi főként a koronavírus járvány miatti gazdasági visszaesés következménye – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2020/06/Ke%CC%81pernyo%CC%8Bfoto%CC%81-2020-06-04-22.04.41.png)
Robiola sajt Olaszországban. Fotó: ©FAO/Alessandra Benedetti
A FAO élelmiszerár-indexe, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi, 162,5 ponton zárt májusban – 1,9%-kal alacsonyabban az előző hónaphoz képest. Ilyen alacsony értékre 2018 decembere óta nem volt példa.
A tejtermékek ára 7,3%-kal csökkent áprilishoz képest a vaj és sajt jegyzésének bezuhanása, továbbá a szezonális hatások és az alacsony importkereslet miatt. Ez közel 20%-os csökkenést jelent egy év alatt. A tejpor ára mérsékelten bár, de csökkent az alacsony árak és a kínai gazdaság újjáéledése generálta keresletet miatt.
A cukor ára 7,4%-os drágulásával ellene ment az általános trendnek, amivel az áprilisi csökkenés felét sikerült is ledolgoznia. Ennek oka a nemzetközi nyersolaj árának erősődésében és a vártnál rosszabb indiai és thaiföldi termésben keresendő.
A gabonafélék árindexe 1%-kal mérséklődött. Ezen belül a rizs valamelyest drágult és a búza ára csökkent a várhatóan bőséges globális készletek miatt. A szemestermények ára tovább csökkent, az amerikai kukoricáé például 16%-kal az egy évvel ezelőtti értékhez képest.
A növényi olajok ára 10 havi mélypontra zuhant a 2,8%-os májusi csökkenéssel. A repce és napraforgó olaj iránti kereslet bár nőtt, a pálmaolaj nemzetközi ára már a negyedik egymást követő hónapja csökkent a nyomott globális importkereslet és a vártnál nagyobb termelési volumen és készletek hatására.
A húsfélék nemzetközi ára összesítve 0,8%-kal esett vissza májusban. A marhahús ára nőtt, míg a szárnyas és sertés tovább csökkent legnagyobb termelő országok bőséges exportkészletei okán, amin még a kelet-ázsiai import kereslet növekedése sem tudott felszívni.
Történelmi szinten a gabonatermelés és kereskedelem
A világ gabonatermelése jó úton van afélé, hogy új rekordot döntsön: a várható 2 780 millió tonna 2,6%-kal haladná meg a 2019-2020-as menyiséget – olvasható a FAO Gabonakészletek és –igények gyorsjelentésében.
A FAO első előrejelzése a 2020-2021-es szezonra a már elvetett és a bevetni tervezett területek állapota alapján született, feltételezve, hogy az időjárás az évszaknak megfelelően alakul.
A növekedésben oroszlánrésze lesz a kukoricának, melynek termelése 64,5 millió tonnával is növekedhet, elérve a 1 207 millió tonnát köszönhetően az amerikai és ukrajnai bőséges termésnek. A rizstermelés is rekordot dönthet (508,7 millió tonna) Kína, Dél-Kelet- és Dél-Ázsia, illetve az Amerikai Egyesült Államok magára találása miatt. Mindeközben a búzatermés valamelyest csökkenhet a tavalyi erős szintjéhez képest, mivel az Európai Unió, Ukrajna és az Egyesült Államok termeléscsökkenése nagyobb lesz az ausztráliai és oroszországi termésnövekedésnél.
Szakértők a gabonafelhasználásban is sosem látott magasságokat várnak (+1,6%-os növekedés, 2 732 millió tonna), miután az élelmiszeripari, takarmányozási és ipari felhasználás is bővülhet. A kukorica a fő mozgatórugó itt is, amit főleg a takarmányipar és az etanol-gyártás vesz föl nagyobb mértékben. A rizs felhasználása is bővülhet a következő szezonban, és ezzel elérheti az 53,9 kg-ot is az egy főre jutó rizsfogyasztás.
A FAO a gabonakereskedelem 2,2%-os bővülését valószínűsíti – a 433 millió tonna várható mennyisége új rekordot jelentene.
Kapcsolódó cikkeink
FAO: Mérséklődött az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója januárban
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Csökkent a FAO globális élelmiszerár indexe decemberben
Az élelmiszer-alapanyagok árának globális mutatója csökkent decemberben, köszönhetően cukor alacsonyabb…
Tovább olvasom >A lencsetermesztés helyzete Magyarországon: kihívások és lehetőségek
Az elmúlt években a lencsetermesztés globális szinten jelentős visszaesést mutatott,…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >