Így emeli az égbe a globális élelmiszerárakat az orosz invázió
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra az Ukrajna elleni orosz háború. Oroszország és Ukrajna a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek jelentős termelői és exportőrei.
A FAO előrejelzése szerint „a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonban csak részben tudják majd ellensúlyozni az alternatív források”. Számos más exportáló ország termelési és ellátási képességét korlátozhatják a magas termelési és ráfordítási költségek – áll a szervezet közleményében, amely szerint „az ebből eredő globális kínálati hiány az amúgy is emelkedő nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8-22 százalékkal növelheti”.
A szervezet szakértői szerint a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonon túl is fennmaradhat „jelentős kínálati hiány a gabona- és napraforgópiacon”, ha az orosz invázió magasan tartja a kőolaj árát, és a két ország világexportban való részesedésének csökkenését meghosszabbítja. Ez akkor is megtörténik, ha az alternatív termelő országok a magasabb termékárakra válaszul bővítik termelésüket.
A logisztikai kockázatokat kommentálva a FAO megjegyezte, hogy Ukrajnában a szárazföldi szállítás és a tengeri kikötők infrastruktúrájának, valamint a raktározási és feldolgozási infrastruktúra károsodásától tartanak.
A FAO szakértői szerint Ukrajnában az őszi vetésű gabona 20-30 százaléka maradhat betakarítatlan és jelentős a bizonytalanság a tavaszi vetési kampány kapcsán is.
Oroszországban az őszi vetésű gabonával nem lesz gond, de a bevezetett szankciók miatt bizonytalanok az export kilátásai.
„Az exportpiacok bármilyen elvesztése a gazdálkodók alacsonyabb jövedelméhez vezethet, ami kedvezőtlenül befolyásolja a jövőbeni vetéssel kapcsolatos döntésekeiket”
– áll a jelentésben.
„A nemzetközi szankciók a mezőgazdasági termékek, különösen a növényvédő szerek és vetőmagok Oroszországba irányuló szállításának megszakadását is okozhatja, amelyektől az ország jelentősen függ. Ez a vetésterület, a terméshozamok és a minőség csökkenéséhez vezethet.
A FAO adatai szerint Oroszország és Ukrajna együttes részesedése a 2016/2017 és 2020/2021 közötti mezőgazdasági szezonban a globális árpatermésből 19 százalék, a búzatermésből 14 százalék, kukoricából pedig 4 százalék volt. Az olajos magvak kategórián belül a napraforgóolaj termelés több mint felét adták.
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >