Fagykároktól tartanak a szőlősgazdák – drágulnak a borok

Tokaj-Hegyalján attól tartanak a gazdák, hogy a fagyzugos területeken károsodhatnak az ültetvények – olvasható az Agrárgazdasági Kutatóintézet friss összegzésében. A tokaji fajták, a furmint és a hárslevelű mínusz 17-18 fokig védettek a fagy ellen, ha ez alá csökken a hőmérséklet, akkor számítani lehet fagykárra. Utoljára 1987-ben volt olyan hideg, hogy a következő évben összesen 2000 hektár szőlőt kellett kivágni. Az Alföldön a kemény fagyok megtizedelhetik az idei termést. A Duna borrégió Szőlészeti és Borászati Egyesülete információi k elnöke szerint, mínusz 15 fok az a határ amelyet általában még tolerálnak a szőlők. Ez alatt az irsai, az ezerjó, mínusz 17 fok alatt a kékfrankos és a cabernet is károsodik. A cserszegi fűszeres bírja a legjobban, mínusz 20 fok alatt azonban elfagy a legtöbb ismert szőlőfajta.

Az AKI PÁIR adatai alapján a belföldön termelt borok értékesítése 9 százalékkal csökkent 2012 első hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest. A fehérborok értékesítése 10, a vörös és rozé boroké 7 százalékkal maradt el az előző évitől. A fehér asztali borok forgalma 1 százalékkal élénkült, a fehér tájborok eladása azonban 27 százalékkal visszaesett. A vörös és rozé asztali borok forgalma 3 százalékkal csökkent, míg a vörös és rozé tájborok értékesítése 1 százalékkal nőtt. A belföldön termelt borok értékesítési ára 2012 januárjában 8 százalékkal emelkedett az egy esztendővel korábbihoz képest. A fehérborokat 10, a vörös és rozé borokat 6 százalékkal magasabb áron értékesítették a vizsgált időszakban. A fehér tájborok ára nőtt a legnagyobb mértékben (+21 százalék), ugyanakkor a fehér asztali boroké csupán 7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A vörös és rozé asztali borok ára csaknem 1 százalékkal nőtt, míg a tájboroké 9 százalékkal volt magasabb.

A KSH adatai szerint a bor (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) külkereskedelmének egyenlege negatív volt 2011. január-november között, mennyiségben 80 százalékkal, értékben 39 százalékkal romlott. A palackos és lédig borok exportja volumenben 34 százalékkal, értékben 21 százalékkal esett vissza a vizsgált időszakban az előző évihez képest. A nemzetközi piacon eladott borok 61 százaléka lédig volt, 49 százaléka palackos. A palackos, valamint a lédig borok kivitele egyaránt 34 százalékkal esett vissza. A külpiacon továbbra is a magyar fehérborok voltak keresettebbek. Magyarországon 2011 első tizenegy hónapjában csaknem háromszorosára nőtt a palackos és a lédig borok behozatala, ami elsősorban a megnövekedett lédig borimportnak tulajdonítható. A palackos borok behozatala 14 százalékkal elmaradt a 2010 hasonló időszakában importált mennyiségtől. A bor behozatalának értéke kétszeresére emelkedett, legjobban a lédig fehér borok értéke nőtt. A pezsgő külkereskedelmi egyenlege mind mennyiségben, mind értékben negatív volt 2011. január-november között, és romlott az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A pezsgő behozatala 2 százalékkal nőtt, míg kivitele 38 százalékkal visszaesett 2011 első tizenegy hónapjában 2010 azonos időszakához képest. Az export értéke 8 százalékkal emelkedett, míg az importé csaknem 11 százalékkal maradt el az előző évitől.