Fagykár pusztította a tavalyi gyümölcstermést

(Fotó: Pixabay)

A virágzást követő hűvös, fényszegény május rontotta a terméskötődést és a gyümölcsméret alakulását, júniusban pedig a kánikula, az aszály és a magas UV-terhelés okozott további minőségi és mennyiségi veszteségeket, különösen az öntözetlen ültetvényekben. Bár júliusban érkezett csapadék, a tavaszi szélsőségek hatása már nem volt korrigálható. A legnagyobb károk a cseresznyét, a kajszit és az őszibarackot érték: 80–90%-os terméskiesés mellett az árak a többéves átlag akár duplájára emelkedtek. A kajszi a szokásos 20–30 ezer tonna helyett 2–4 ezer tonnát, az őszibarack 20–40 ezer tonna helyett 5–8 ezret, a cseresznye pedig 10–12 ezer tonna helyett mindössze 2–3 ezret ért el. A szilva 50–60%-os termésszinten zárt, mérsékelt ármozgásokkal.

A meggy esetében a kiesés európai szintű volt, miközben a feldolgozott termékek készletei is kimerültek

A 30–35 ezer tonnás hazai termés történelmi mélypont közeli szintet jelentett, ami extrém árrobbanást idézett elő: a korábbi évek 200–350 Ft/kg-os árai után 2025-ben a szezonátlag elérte az 1 000 Ft/kg-ot, ami példátlan a hazai agrárpiacon. Az alma és a körte szintén gyenge évet zárt. Az almatermés 160–170 ezer tonnára esett vissza, ami az előző, eleve alacsony év felét jelenti, és messze elmarad a hazai fogyasztási és feldolgozóipari igényektől. Ennek ellenére az árak mérsékeltek maradtak: az ipari alma 70–80 Ft/kg, az étkezési alma 200–220 Ft/kg-ról 160 Ft/kg-ra csökkent a lengyel import hatására. A körte termése 6–8 ezer tonnára zsugorodott a 15 ezer tonnás potenciállal szemben. A 2025-ös év egyértelművé tette, hogy a frisspiaci gyümölcstermesztésben csak öntözött, jéghálóval és fagyvédelmi technológiával ellátott, intenzív vagy szuperintenzív ültetvények lehetnek versenyképesek. Az ipari gyümölcs esetében a jégháló beruházási igénye sokszor nem térül meg, de az öntözés és a fagyvédelem itt is elengedhetetlen a jövőbeni stabilitás érdekében.

FruitVeb