Ezer sebből vérzik a közraktározás

Kevés búza termett idén, azon is igen gyorsan túladtak a termelők. A pénzhiánnyal küszködő malmok és a takarmánykeverők hoppon maradtak, mert a külföldi vevők hamarabb csaptak le a terményre.
Nem működött az ilyen eseteket áthidaló közraktári hitelezés sem.

A közraktározási hitelezéssel az utóbbi időben több bank is csúnyán megégette magát: az ügyfelek a pénzintézetek tudta és beleegyezése nélkül elvonták a fedezetet (vagyis értékesítették a raktárban tárolt terményt), a felvett hitelt pedig nem fizették vissza.

Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke szerint a gazdálkodók többsége már megszokta, hogy a bankok fenntartásokkal kezelik a közraktárjegyes hitelfedezeteket. Elmondta azt is, hogy a termelők közül az idén kevesen élnek a közraktári gabonaletéttel, ugyanis a búzát – a kevés termés miatt – meglehetősen jó áron tudták értékesíteni.

A gabonát vásárló takarmánykeverőknek és malmoknak ugyanakkor nagy szükségük lenne erre a hitelcsatornára is, de a bankok növelték fedezetigényüket. A hazai közraktározás intézménye több sebből is vérzik. Szakértők szerint talán a legsúlyosabb baj, hogy a magtárakból néha eltűnik egy-egy tétel termény, s a leszámítoláskor kiderül, hogy nincs fedezet. Az idén tavaszi létavértesi eset még a honi gabonabizniszben érdekelteket is meglepte: a Létacoop Kft. magtárából 8800 tonna, közraktárban elhelyezett importrizs tűnt el, ami már milliárdos tételt jelent. A vizsgálat még nem zárult le, de az ügy az egész agráriumnak rendkívül kínos. A gazdasági válság miatt amúgy is szűkült a hitelkínálat, de Létavértes óta több bank rendkívül óvatosan kezeli a közraktárjeggyel fedezett hiteleket is.

Nem könnyű az áru értékének maghatározása sem. A szabályok szerint a tőzsdei árakat veszik alapul, csakhogy a gabona ára az elmúlt években, a spekuláció miatt, néha drasztikusan változott, s kiderült, hogy ami például a betároláskor tonnánként 60 ezer forintot ért, eladáskor csak 45 ezer forint volt az ára. Ilyenkor tonnánként 15 ezer forint veszteség keletkezik.

A bankszövetség és közraktárak felügyeletét ellátó Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal már hosszabb ideje igyekszik rendet tenni az üzletágban. A hatóság rövid időn belül két közraktározással foglalkozó cég működési engedélyét vonta vissza.

Az események nyomán a hazai közraktározási szektor mára mindössze négyszereplősre olvadt. Maradt az Áti-Depo Közraktározási Zrt., a Concordia Zrt., a Depo-Trezor Közraktári és Kereskedelmi Zrt. és a Korona Közraktár Zrt. A kevesebb cég egyúttal jobb áttekinthetőséget is jelent, de ezt szolgálja az a nyáron bevezetett központi informatikai rendszer is, aminek a segítségével a közraktáraknak minden közraktározásra felajánlott áru tárolási helyét, illetve az esetleges áttárolásokat GPS-koordináták segítségével kell rögzíteniük, így június közepe óta sikerül megakadályozni, hogy ugyanazt az árut több közraktárnál is elhelyezzék.

A KSH gyorstájékoztatója szerint a hazai búzatermés közel 3,8 millió tonna volt. A közraktárfelügyelet 2010. első három negyedévéről készített előzetes adatai szerint a közraktárak ennek 11 százalékát, 414 ezer tonnát közraktározták – írja a Népszabadság Online.