Ezekben az országokban a legdrágább az alkohol

Az Origo nemrég beszámolt arról, hogy a Világbank-csoport adatai alapján a világ legrejtélyesebb térsége egyben a legdrágább is: a megélhetési költségeket a globális átlaghoz viszonyítva a furcsa eltűnéseiről ismert Bermuda-háromszög névadó szigetcsoportjára kell a legvastagabb pénztárcával érkeznünk.

Most kiderült az is, hogy a Perzsa-öbölben kell a legtöbbet fizetni az alkoholért:
egy kis kiterjedésű, arab szigetországban, Bahrainben kerül a legtöbbe.

Az összehasonlítás alapja itt is hasonló, mint a megélhetési költségeknél. A Világbank közgazdászai mintegy 200 országból gyűjtik be a megélhetéssel kapcsolatos adatokat, elsősorban a vásárláshoz kapcsolódó fogyasztói árakat, azok mutatóit. Az alkoholra vonatkozó árak csak az egyik kategóriát jelölik abból a 47-ből, amivel az elemzők dolgoznak.

A Világbanknál elárulták azt is, hogy az alkoholra vonatkozó elemzéseiket csak 167 országra tudták megbízható érvénnyel elvégezni, mert a többiből nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségű vagy minőségű adatok.

Az eljárás – némi leegyszerűsítéssel – itt is az, hogy az elemzők képeztek az alkohol árára egy globális átlagot, majd megnézték, hogy az egyes országok átlagai milyen mértékben térnek el ahhoz képest. Ez alapján alakult ki az országok drágasági sorrendje, melynek élén Bahrain áll.

Íme az első tíz, az alkohol tekintetében legdrágább ország:

Bahrain 345 százalékos eltérése az alkoholárakban a globális átlaghoz képest több tényezővel magyarázható. Mohamedán országként alkoholt csak igen korlátozottan, hotelekben és néhány külön engedéllyel bíró kereskedésben lehet beszerezni, muszlimok pedig egyáltalán nem vásárolhatnak alkoholos italokat.
Így azok – korlátozott nagyságú – fogyasztói körét inkább a tehetős külföldiek képviselik.

Tovább növeli az alkoholok fogyasztói árát az is, hogy az ország 125 százalékos különvámmal sújtja az alkoholtermékek importját. Bahrain egyébként is importra szorul az élelmiszerekből és a mindennapi fogyasztási cikkekből, ami az élelmiszerek kategóriájába tartozó termékek árát is valamennyivel a világátlag fölött tartja.

Az adatgyűjtésnek, átlagolásoknak és az elemzésekből leszűrhető következtetéseknek az a jelentőségük, hogy jobban megértsük, mit jelentenek az egyes országok megélhetési költségei az eltérő gazdasági és társadalmi állapotok tükrében, és tisztábban lássuk, mire is elég a jövedelem egy adott országban, így értékelve a vásárlóerő-paritási adatokat – magyarázza a Világbank statisztikai programjáért felelős közgazdásza, Nada Hamadeh. Szerinte épp Bahrain szolgáltat jó példát arra, miért fontos az egyes adatokat egymáshoz rendelten vizsgálni. (origo)