Ezek a home office rejtett költségei: vajon mire elég a 16 ezres hozzájárulás?

A koronavírus járvány második hullámával párhuzamosan ismét egyre több irodai dolgozó vonul home office-ba, nem csak hazánkbanm de egész Európában. Az első hullám sokkja után, mára kész eljárásrendek mentén dolgoznak a cégek, hiszen számítottak az estszámok ismételt növekedésére.

Az otthoni munkavégzés jelenleg ugyan ismét kényszermegoldás, ugyanakkor sok előnye van mindkét fél számára: a munkaadó költséget takaríthat meg, egyes kutatások szerint a munkavállalók nagy része pedig sokkal produktívabb otthonról, ugyanakkor számukra végképp eltűnhet a határ munka és magánélet között. Ám a HuffPost cikke szerint a home office-nak nem csak pszichológiai költségei vannak, de kevesebb pénz marad a dolgozók zsebében a hónap végén, hiszen több olyan költséget is fel kell vállalniuk, amelyeket eddig a munkaadó fedezett.

Már az első körben sokan elmondták, hogy a munkaadójuk járványügyi szempontokra hivatkozva, nem engedte, hogy az irodában használt eszközöket hazavigyék a dolgozók: így sokaknak be kellett ruházniuk íróasztalba, irodai székbe, esetleg egy monitorba is. Danelle Clarke-nak, aki egy iowai közüzemi társaság adminisztrációján dolgozik, 10 százalékkal csökkentették a fizetését, mondván rengeteg benzinpénzt spórol meg azzal, hogy otthon marad, és még az autója sem kopik. Ugyanakkor mióta otthonról dolgozik, a saját Wi-Fi-jét, a saját telefonját használja, és hiába kért egy nyomtatót a munkaadójától, nem kapott. Ő személy szerint úgy gondolja, ugyanolyan eredményes otthonról, ha nem még eredményesebb, ezért nem érzi fair-nek sem a csökkentést, sem az elutasított kérését.

Az irodában a munkaadó felelős a megfelelő hőmérséklet, a megfelelő környezet fenntartásáért, valamint a meghibásodott technológia berendezések javításáért, cseréjéért. Amikor az otthon az iroda, az alkalmazottak vállalják mindezekért a felelősséget. Fizetnek tehát az áramért, a vízért, télen a fűtésért, nyáron a hűtésért. Egyes becslések szerint a tömeges hom office időszakában az otthonról dolgozók számára akár 15-30 százalékkal is megnőtt a rezsi.

Már készül a törvény
Magyarországon várhatóan valamikor az ősszel kerül a parlament elé az otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosítás. Az egyik legfontosabb változás a tervezetben, hogy a home office atipikus munkavégzési forma, vagyis csak a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapulhat, ha csak az egyik fél akarja, akkor nem megoldható. A jogszabály-módosítás a hírek szerint kitár a költségtérítésekre is: a Munka törvénykönyve fő szabály szerint ezt a munkaadónak írja elő, ha távmunkában foglalkoztatja a dolgozót.

Havi átalányban tudnak megállapodni a felek, ami a mindenkori minimálbér 10 százalékáig terjedhet – közölte az Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szeptember 7-én. Ez az idei minimálbér alapján 16 100 forint lehetne. Az olyan részletszabályokról, hogy a munkáltató biztosítson-e eszközöket a munkavégzéshez, vagy mi történik akkor, ha a dolgozó ragaszkodik-e a saját eszközéhez, még tárgyalnak a szociális partnerek.

Egy friss kutatás szerint a magyarok 39 százaléka 40-60 ezer, 33 százaléka pedig 20-40 ezer forint közötti rezsit fizet. Ebben minden benne van a gáz, az áram, a víz, a közös költség, a telefon, az internet, vagy éppen a kéményseprés díja. Ha tehát 40 ezer forint átlaggal számolunk, ami a fenti példák alapján nagyjából 20 százalékkal nőhet, azaz 8 ezer forinttal. Így a maximálisan adható 16 100 forint elviekben fedezheti a plusz kiadásokat. (penzcentrum.hu)